Sétaútvonalak
Szentes tündöklő belvárosa
Egy kellemes napon kiváló program egy spontán kirándulás. Nem kell messzire utazni, Csongrád-Csanád vármegye tele van változatos, izgalmas lehetőségekkel, szép csodákkal.
Fridrich János fényirdája
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich-féle fényirda (a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye) az ország egyetlen vidéki fényirdája. Az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori Görög Udvar-ban napfény-fotográfiai műtermét. Miskolci, kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben volt segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább “Hegedűs utóda”-ként. Már...
Koszta József Múzeum
Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem...
Péter Pál Polgárház Kiállítóhely
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a „Sasfiók”, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága. Dr....
Lőrincz Márton olimpiai emléktölgy
Szentest díszíti az 1936-os birkózó olimpiai bajnok Lőrincz Márton győzelemért kapott tölgyfája, amelyből mára csak nagyon kevés van a világban. Az erdélyi születési olimpikon fogadott városának, Szentesnek ajándékozta a facsemetét, melyből terebélyes árnyat adó kocsányos tölgy lett, „Olimpiai tölgy”, ahogy a szentesiek nevezik. Három-négy embernek is össze kell kapaszkodnia, ha széles törzsét át szeretnék érni.
GPS: 46.64921,20.25802Szentesi Megyeháza
A volt vármegyeháza impozánsan felújított klasszicista épületének központi, főtéri szárnyában ma Konferencia és Kulturális Központ működik. A megyegyűléseknek egykor helyet adó 270 m2-es díszteremhez jobbról és balról csatlakozó, egyenként 88 m2 alapterületű kisebb termek mellett az egykori – 80 m2 alapterületű – karzat is alkalmas önálló programok megrendezésére. A 45 x 28 m-es zárt udvar...
A II. világháború áldozatainak emlékműve
Szentes városa – az országban elsőként – 1989-ben emlékművet állított a II. világháborúban elesett áldozatok emlékére a Széchenyi-liget bejáratánál. Az emlélmű a csongrádi szobrászmester, Máté István alkotása. 2001-ben az emlékmű átalakításra került annak érdekében, hogy azon megörökítésre kerüljenek az elhunytak nevei. A gránit talapzaton a mintegy 700 szentesi elhunyt neve olvasható, míg felette az északi...
Kossuth szobor
Kossuth Lajos – Jókai Mór és Vasvári Pál társaságában – 1848. október 1-jén a mai Ady Endre utcán át hajtott a régi városházára. Nagy hatású toborzóbeszédét a tér délkeleti részén mondta el, ahol Tóth István által készített szobrát 1934-ben felállították. A szobor 1974-ben került a volt Megyeháza elé, a tér átalakításával pedig a református templom elé.
GPS: 46.65256,20.25652Református Nagytemplom
A Kossuth tér északi oldalán Szentes legjellegzetesebb épületea kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. A templom mögött induló Kiss Bálint (egykori Templom) utca számos épülete védett.
GPS: 46.65307,20.25662Első világháborús emlékmű
Pásztor János alkotása 1926-ban került a helyére, az Erzséber térre. Fehér mészkőből faragott négyalakos szoborcsoport. Előtérben a sisakjára és fegyverére rogyó hős honvéd egyenruhás alakja. Közvetlen mögötte özvegye ül, ölében kisgyermekét tartja és fájdalmas tekintete az ég felé fordul. Mögöttük magaslik az erőteljes magyar apa alakja. A talapzaton felirata: Hőseink: 1914-1918. Mellette sorakozik kb. 1200...
Horváth Mihály egészalakos szobra
A Kossuth tér közepén áll a város híres szülöttének, a püspök, történetíró Horváth Mihálynak egészalakos szobra. Az 1849-ben kultuszminiszteri tisztet is betöltő történész volt az, aki először írta meg magyar nyelven Magyarország történetét a kezdetektől saját koráig. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása 1934-ben készült el, s Szentes szülöttét gondolkodó pózban, reverendában, bal kezében könyvvel, jobbján lúdtollal...