Sétaútvonalak
A Tisza vonzásában
Egy kellemes napon kiváló program egy spontán kirándulás. Nem kell messzire utazni, Csongrád-Csanád vármegye tele van változatos, izgalmas lehetőségekkel, szép csodákkal.
Tisza folyó
Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva. A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz „nekivág” és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik...
Stefánia
Sétánk során a Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben, pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg...
Móra Ferenc Múzeum
A Dóm térről kiinduló Oskola utcán végigsétálva jutunk el a Roosevelt térre, ahol az ötvenes évekig a halpiac működött. A tér Tisza felöli oldalán áll a szeretett folyóját elmélyülten szemlélő Juhász Gyula szobra. A Belvárosi híd eredetileg Feketeházy János terve alapján az Eiffel-cég által kivitelezett első közúti híd helyén épült újjá 1948-ban. A híd alatt...
Kass Szálló
A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött. A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-től Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. Az új, immár harmadik Hungária Szálló...
Szegedi Nemzeti Színház
A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül...
Hunyadi Mátyás miseruhája a Szeged-Alsóvárosi Plébánián
A miseruha hátát teljesen kitölti egy 17 cm szélességű domború hímzéssel és igazgyöngyökkel ékesített kereszt. A kereszt alapja kék tűfestéssel van kitöltve. Fő motívuma arany és ezüst szállal hímzett serleg és indák ismétlődő sora, a kimaradt helyeket aranyozott flitterek, aranyszálak töltik ki elszórtan és egymást keresztezve. A motívumok közepén ötször ismétlődő virágforma igazgyöngyökből kialakítva. A...
Gróf-palota
A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos volt. Az épület építésekor megfogalmazta, hogy kinek szánja a Tisza Lajos körúti palotáját: „korszerű, magas lakbéreket...
Református templom
A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház. A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek...
Anna fürdő
A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál – gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére....
Alsóvárosi templom
A Dél – Alföld legfiatalabb és legmodernebb városában Szegeden, Alsóváros központjában áll egy 500 éves épületegyüttes, a Ferences templom és kolostor. A templom több periódusban, valószínű, hogy egy régebbi egyházi épület anyagának a felhasználásával 1503-ban készül el. Mestere nagy valószínűséggel már a visegrádi építkezéseknél is feltételezett Johannes Fráter, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot,...