Skip to main content

Szatymaz

Szatymaz és környéke a kora bronzkor (i. e.

Szatymaz, a „földi gyönyörűség helye”
A 18. század első felében szegedi lakosok foglaltak itt állattenyésztés céljából földeket és építettek szállásokat, és sokáig szállásokkal tarkított puszta maradt. Csak a 19. század elejére keletkeztek rajta Zombory Pál főkapitány kezdeményezésére högyek, azaz szőlőtelepítések, így jött létre Ádokhegy, Neszűrjhegy és a Szűcsök hegye.

A Budapest–Szeged-vasútvonal 1854-es indulása után a szatymazi szőlők a szegedi, felsővárosi polgári és népi értelmiségi családok kedvelt nyaralóivá váltak. Mivel a városból könnyen meg lehetett közelíteni a nyaralókat, sok városi tisztviselő tavasztól késő őszig a szőlőjében lakott, és innen járt be szegedi hivatalába. A mai település magja is ezt követően alakult ki, és épült meg a templom 1901-ben helyi és Szeged városi közadakozásból.„Szatymaz! Ez a szó paradicsomot jelent ilyenkor nyáron, a földi gyönyörűség helyét azoknak a szerencsés szegedieknek, akiknek ott van kies tanyájuk, fehér házikóval, árnyékos, lombos fákkal, vagy – a még szerencsésebbeknél – modern kényelmű villával. S a városháza hivatalnokai között sok a szerencsés. Annyira, hogy a helyi jelentésű szatymazolni ige, ez a kedélyesen gúnyos szegedi szó, jobbára rájuk vonatkozik. Gyöngébbek kedvéért szatymazolni annyit tesz, mint Szatymaz gyönyörűségeiért elhanyagolni a hivatali tennedőket.” (Éljen Szatymaz!, Szeged és Vidéke, 1909. augusztus 17.)

Az 1910-es években Szatymaz a szegedi módos polgárság és értelmiség kedvelt kiránduló és nyaralóhelyévé vált. Rendezett parkjával, fürdőjével, tágas vendéglőivel és labdapályáival vonzotta a kikapcsolódásra vágyó családokat.

Kétségtelen, hogy azok a kapások és tanyások – akik ezeknél az úri birtokosoknál szolgáltak, és akikről Tömörkény István és Cserzy Mihály annyi szeretettel emlékezik meg – hagyományos paraszti készségük mellett elsajátították a gyümölcs- és szőlőmunka modern fortélyait is. Szatymaz – e szorgalmas kisparasztság érdeméből – már a két világháború között, de főleg a múlt század végére a szomszédos Zsombóval, Domaszékkel, Zákányszékkel, Balástyával együtt hazánk egyik legfontosabb gyümölcstermelő kistája. Az itt élők között sokaknak jelentős hatása volt a környék modern szőlő- és gyümölcskultúrájának kibontakozására, például Babarczy József ügyvéd (feleségének keresztnevét a Vilmaszállás szőlőtelep őrzi) vagy Felmayer János tímármester (Mikszáth Kálmán barátja, a később róla elnevezett szatymazi határrész, Jánosszállás megalapítója).

Szatymaz Európa-hírű őszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és a tanyai tanító tevékenysége alapozta meg a 20. század elején. „Az Szegednek Szatymaz – tréfálkozik egy régi újságcikk –, ami a subán a gallér. S valamint a suba gallér nélkül semmit se mond, akép Szeged is hej de színtelen város lenne Szatymaz nélkül.” Meg kell még említenünk Zsótér Andor dúsgazdag hajósgazda szatymazi szőlejét is, amelynek Mikszáth Kálmán többször vendége volt.

A szatymazi nép régebben a szikeseken juhászkodott, széksót söprött, jelentős volt káposztatermesztése is. A 19. század utolsó évtizedeiben a rókusi disznóvágóknak Szatymazon ugyancsak voltak aklaik ott, ahol az oltalmukra emelt Ábrahámköröszt áll. Szatymaz parasztnépe elsősorban Felsővárosról, részben Rókusról rajzott ki a múlt század folyamán. Erről a családnevek is tanúskodnak: Ábrahám, Báló, Bárkányi, Bitó, Bodó, Botka, Csikós, Faragó, Fogas, Förgeteg, Gémes, Gera, Gombos, Hegedűs, Kakuszi, Katona, Kálmán, Kondász, Kónya, Kopasz, Kormányos, Kosa, Makra Márta, Miklós, Miskolczy, Némöth, Nyári, Ónozó, Ördög, Savai, Szél, Szőri, Szűcs, Tandari, Tombácz, Vass, Vetró. Szatymaz önálló település lesz

A máig érvényben lévő közigazgatási átalakításokat nem verték nagydobra 1950-ben. A híradások csak elvétve, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Nagy-Budapest létrehozásakor, 1950. január elsején, Budapesthez csatoltak 7 várost és 16 községet, a korábbi 25 magyarországi vármegye számát pedig 19-re csökkentették. A rendházakból eltávolították a szerzeteseket, az osztályidegennek minősített polgárokat kitelepítették és mindenüktől megfosztották. Nemcsak a jogfosztásokról, hanem a nagy horderejű közigazgatási átszervezésekről is szinte teljesen hallgatott a korabeli sajtó, a régi újságokat böngészve csak néhány közvetett híradást találunk Szatymaz hivatalos önállóvá válásáról is.

1950-ben az egykori Nagy-Szeged külső területein, a város határában kilenc önálló tanyaközséget szerveztek – így a 816 négyzetkilométeres szegedi határ 112 négyzetkilométeresre, lakossága pedig kétharmadára csökkent –, és elkülönítették a következőket: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Mórahalom, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék. Az 144/1950. Minisztertanácsi rendelet Szatymaz települést Szeged városától a szegedi járásba sorolta át; és az 1950-es őszi, első tanácsválasztás a községnek hivatalosan is önállóságot adott. Az 1950-es megye- és járásrendezés, valamint községalapítás fő célja – a szovjet mintára kialakítandó tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik elemeként – a tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységek létrehozása volt.
Azonban Szatymaz kialakulása eltér a többi 1950-ben önállósodott községtől: a tanyákat, nyaralókat nem lehetett szétválasztani, került tanya, nyaraló, és villa a község belterületére és külterületére is.

Szatymaz önállóságát hivatalosan az 1950. év október 27-én megtartott tanácsi alakuló ülés idejétől számíthatjuk, amelyet az 1949-ben elkezdett és 1950 őszére csaknem befejezett tanácsi épületben tartottak meg. Az önállóvá vált Szatymaz első 4 évre megválasztott (vagyis egyedüli indulóként inkább csak megszavazott) tanácselnöke a helybéli ifjú, Németh István lett. Az első négy év nem lehetett zökkenőmentes, hiszen minden új és ismeretlen volt a helyi, de a felsőbb vezetésnek is. Gyorsan kialakult az a gyakorlat, hogy a tanácselnök a járás akaratát hajtja végre helyi szinten. Különösebben nem lehetett feltűnő az sem, hogy mire az újabb választást 1954-ben Szatymazon is megtartották, már két tanácselnök is követte.

Az 1950-es évek elejére a szatymazi gazdák tevékenysége szinte lehetetlenné vált a pártállami adminisztráció és a kíméletlen beszolgáltatási kötelezettség miatt. Ebben az évben kibővítették a kuláklistát: iparosok, értelmiségiek és tisztviselők is felkerültek rá – és innentől őket szintén jogfosztó intézkedések sújtották – a mezőgazdasági politika pedig egyre jobban sújtotta a szegényparaszti réteget. A Petőfi Tszcs 1949-i alakulását követően, 1950-ben, újabb termelőszövetkezeti csoportot hoztak létre, a következő évben pedig újabb téesz alakult. Az itteni téeszmozgalom eltért a az országos gyakorlattól, ugynis itt a szőlőt, gyümölcsöst magánkézben hagyták. Ennek köszönhető, hogy a szatymazi gazdák jobban éltek, mint más tájak termelői. A hatalom a téeszmozgalom fejlesztése érdekében az ellene fellépőket itt is büntetőeljárás alá vonta.

A pártállami követelményeknek megfelelően a helyi iskolarendszer is átalakult. A tanácsválasztás évében befejeződött a Petőfi utcai új iskola építése. Az összevont, bel- és külterületi iskolavezetés élére Bodó Istvánt nevezték ki; és megkezdődött a dolgozók képzése is, akik közül sokan még a 6 osztályt sem végezték el. A régi óvoda 1951-ben került a községi kezelésébe.

Szatymaz első önálló évei – mint látszik – korántsem a boldog gyermekkor idilljében teltek, inkább nehéz és hosszúra nyúlt évtized volt ez a falu lakóinak életében. A konszolidáció ígéretére 1962-ig kellett várni, amikor a VIII. pártkongresszuson új belpolitikát hirdettek. Az „Aki nincs ellenünk, az velünk van” jelmondat a lakossággal való kiegyezést, a keményvonalas politikai terror végét jelentette.

Szatymaz 1kép
Szatymaz 2kép
Szatymaz 3kép

Teljes népesség: 5085

Terület: 53.72km2

Járás: Szegedi járás

Irányítószám: 6763

Testvérvárosok:

Kibéd (Erdély-2000)

Weboldal: site.szatymaz.hu/

Videó: https://youtu.be/UcXInTjG6nk

Közeli látnivalók

A Barackvirág Népdalkör hagyományőrző tevékenysége

A szatymazi őszibarack

A Szegedi Fehértó halgazdasága

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Csányi tanya

Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár

Enyingi szélmalom

Fehértó és a Sirály tanösvény

I. Világháborús emlékmű

II. Világháborús emlékmű – a Fájdalmas anya szobor

KUVASZ és EMBER Kulturális programcsomag

M.Gémes Katalin: Fájdalmas anya (szobor)

Őszibarack Fesztivál és Falunap

Szalakóta Látogatóközpont

Szatymaz madárvilága

Szatymazi haboslepény

Szatymazi keresztek és haranglábak

Szatymazi Nemzetközi Pálinka – és párlatverseny

Szatymazi Repülőnap

Szatymazi temetődomb

Szatymazi túrós béles, fütyülős baracklekvárral

Szent István templom

Vedres tanya (ma: Postakocsi csárda)

Termelők

Kispál István

gyógynövényes mézkészítő

X