Skip to main content

Ruzsa

Ruzsa az Alföld déli részén, Csongrád-Csanád-, és Bács-Kiskun vármegye találkozásánál fekszik, közel az M5-ös autópályához, az 53-as, illetve az 55. számú főútvonalakhoz.

Ha Ruzsáról beszélünk sokszor említést teszünk közösségünk dinamikus fejlődéséről, sőt valószínűleg már Ön is, kedves olvasónk többször találkozott ezzel az állításunkkal a honlapunkon barangolva.

Engedje meg, hogy bebizonyítsuk, nem túloztunk. Győződjön meg állításunk helyességéről és ismerje meg közösségünk 70 éves történtét.

70 év kevésnek tűnik, akár mondhatnánk azt is, hogy gyermekcipőben járunk. Viszont van ennek a helyzetnek egy másik oldala: kevesebb, mint egy emberöltő alatt virágzó közösséget hoztunk létre, önerőből, az itt élők közös akaratából és munkájából.

Hogyan?

Elmeséljük!

Minden a vonattal kezdődött. Ilyen szempontból kicsit hasonlítunk az amerikai nagyvárosokra, hiszen sok esetben az ő történetük is a vasúthálózat kiépítésével kezdődött. Nálunk 1927-ben jött létre a kisvasút hálózat állomása, mely köré az 1940-es évek végétől egy közösség kezdett szerveződni. Ruzsa önállóságát 1950-ben Csorva néven kapta, mely 1957-től Ruzsa.

Közben persze folyamatosan építkeztünk. 1950-re már saját orvosi rendelőnk, gyógyszertárunk, önkéntes tűzoltóságunk, könyvtárunk és erdei iskolánk volt. A ’60-as években 7 iskolánk működött, ebből hat külterületen, egy pedig belterületen. Szintén ekkoriban jött létre sportkörünk, művelődés házunk és óvodánk. Széles körű infrastruktúra alakult ki a faluban, a földutakat felváltotta a szilárd burkolat, a kutakat pedig a vízhálózat. Saját postánk lett, vendéglőnk, presszónk és önkiszolgáló kisboltunk. Egyszóval megvolt mindenünk, amire egy kis közösségnek szüksége lehetett.

Aztán 1975-ben megszűnt a kisvasút. Szerencsére ezen a ponton nem mutattunk hasonlóságot a korábban említett amerikai városokhoz, hiszen a tengerentúlon elég gyakori jelenség volt, hogy a vonat megszűnésével a korábban virágzó települések szellemvárossá váltak. Ruzsa viszont túlélte ezt a nagy változást és ezután kezdett el igazán fejlődni.

A következő évtizedekben az infrastruktúra, az orvosi ellátás, a gyermekeknek nyújtott oktatási szolgáltatások színvonala, az idősek ellátása, a sport és kulturális élet egyre fejlettebbé, színesebbé vált Ruzsán. Saját bölcsődénk lett, fiatal tehetségeink művészeti oktatásban vehettek részt, mentőállomást építettünk, létrehoztuk tanyagondnoki szolgálatunkat, országos ellátó körű idősek otthonát alakítottunk ki, templomot építettünk, gyermekorvosi rendelést indítottunk, új szakorvosi rendeléseket hoztunk Ruzsára és gyakorlatilag mindent megtettünk, hogy a vidéki lét nyugalmát ötvözzük a városi élet kényelmével.

Úgy gondoljuk, hogy sikerrel jártunk! Ezért lehet ma Ruzsa egy szerethető, élhető, boldog és békés kis közösség!

Ruzsa 1kép
Ruzsa 2kép

Teljes népesség: 2478

Terület: 84,68 km2

Járás: Mórahalmi járás

Irányítószám: 6786

Testvérvárosok:

Bácsfeketehegy (Szerbia), Magyardécse (Románia), Árpástó (Románia)

Weboldal: ruzsa.hu/

Videó: https://youtu.be/FC9ruD-n2MA

Közeli látnivalók

„Hótt-fák”

A községi könyvtár Fotógyűjteménye

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Felszabadulási emlékmű

Kerékpárverseny

Kossuth-emlékmű

Rózsa Sándor

Ruzsai Falunap

Ruzsai Urunk Színeváltozása templom

Szent István király szobor

Termelők

X