Skip to main content

Pusztaszer

„896-ban az alpári csata diadala után Árpád vezér és hős vitézei a Gyümölcsény erdő mellett megpihentek. 34 napig maradtak, de addig sem tétlenkedtek.

Pusztaszer története:

Pusztaszer minden magyar számára összekapcsolódik a honfoglalással, a hét törzzsel, Árpád vezérrel, az első országgyűléssel.

A legenda úgy tartja, hogy a település körül még ma is fellelhető hét kunhalom szolgát a vezérek sátorhelyéül, de erre nincs megbízható bizonyíték.

A nevezett kunalmok:

Árpád halom, (régebben Kovácsné halma)

Sáregyházi halom,

Szárnyék halom,

Vesszős halom,

Kártyás halom,

Kettős halom, (Lukas halom)

Császárné halma

azonban már léteztek ebben az időben.

A Szernek, Zernek, Szermezővárosnak nevezett település a századok folyamán többször megsemmisült, azonban a sors különös kegyelméből mindig újjáépült. Tönkretette a tatárdúlás, a török uralom. 1638-ban nagy tűzvész pusztított, a földdel vált egyenlővé. 1640 után indult ismét lassú fejlődésnek, gróf Eszterházi Miklós engedélyére. A térség ekkor kapta a Pusztaszer nevet.

Sok tulajdonosa volt a területnek. Az első Ond vezér. Ő ajándékul kapta Árpád vezértől a sikeres harcok jutalmaként. Majd a Bór-Kalán nemzetségből származó Kalán püspök. Aki felépíttette Szermonostorát a terület délkeleti részén, a mai Ópusztaszer területén. Ugyanebben az időben épült nyugaton Péter monostora, északon Pál monostora. A dokumentumok nem hangsúlyozzák, hogy Kalán püspök egy vagy 3 monostort építtetett, de mindenképpen 3 monostor védte Szer települést.

A XV. században Szer határa: Bökény, Ellés, Móna, Tőke, Körtélyes.

A XVI. században: Péteri, Tömörkény, Ányás, Dód, Sód, Sövényháza, Körtélyes, Fark, Kovard, Serked, Algyő, Mindszent, Aranyos, Apar.

A tulajdonosok sokszor cserélődtek Ond vezértől a Bár-Kalán nemzetségen át, a Szeri-Pósa család, az Erdődyek, stb. Állandóan jogviták nehezítették a tulajdonosok és Szer életét.

Egy pörös ügy 1642-ben kelt iratai tudomásunkra adják: „1640. esztendőben megkérvén a Mi Kegyelmes Urunk túl Magyar Országunk mostani Méltóságos Palatinusától Gróf Galánthay Eszterházi Miklós Urunktul valami Zer nevű Puszta Telket, Csongrád Vármegyébe valót, ezentúl Puszta Zernek, – Pusztaszernek hívattatik.”

Az 1640-es években Felső-Pusztaszert Kecskemét városa vette bérbe legeltetés céljára.

1728-ban Pusztaszer és az akkori környező települések, összesen 100 000 hold, az Erdődyek tulajdona lett, majd 1764-ben az Erdődy család pénzügyi gondjait kihasználva, kecskemét városa zálogba vette az addig bérelt pusztákat.

1800-ban Pusztaszer nagy kiterjedése miatt 4 részre szakadt: Felső-Pusztaszer (8000 hold a mai Pusztaszer), Alsó-Pusztaszer (1974-ig Sövényháza, ma Ópusztaszer), Pusztaszeri rétség, Kis-Pusztaszer.

1828-ban gróf Pallavichini Károly megvásárolta az utóbbi 3 részt. Felső-Pusztaszer Kecskemét város tulajdona lett.

Kecskemét jó gazda módjára fejlesztette a területet: 1829-ben pusztabíró házat, majd kovács és bognár műhelyt, bábaasszony lakást, zöldkeresztes házat építtetett, valamint temető és templom helyet adományozott. (Kapcsolódó publikáció: Pusztaszer benépesedése)

1880/81-es tanévben Kecskemét városa elindította a szervezett oktatást is. Iskola nem lévén, a pusztabíró házának egy 16 m2-es helyisége szolgált az oktatásnak és az volt egyben a 24 éves tanító, Tajcsik Ferenc lakása is, aki 43 évig szolgálta a helyi oktatás ügyét. 1883-ban Kecskemét városa felépíttette a „parti iskolát”, amelyhez tágas szolgálati lakás tartozott.

Április végén a városról ide hajtották a lovakat, teheneket, juhokat, disznókat. Ezért térítésdíjat fizettek a pusztabírónak, aki elszámolt vele a városnak. Az állatok szeptember végén hagyták el a pusztát.

Pusztaszer és Kecskemét között a távolság 53 km. Ez abban az időben igen nagy távolságnak számított. Ezért 1871-ben már intézkedéseket tettek, hogy Felső-Pusztaszer önálló településsé váljon. Egy év múlva megkapta a belügyminiszteri engedélyt de 1876-ban egy törvénycikk kizárta a községesítés lehetőségét azzal az indokkal, hogy „magánbirtokok hiányában nem községesíthető Felső-Pusztaszer ”.

1882. október 10-én a városi közgyűlés kimondta: „A pusztaszeri területeket közigazgatásilag Kistelekhez kell csatolni. Ez Kecskemét városának adóáltalány megváltása címén évi 700,-Ft-jába kerül. Emellett fent tartja az iskolát, fizeti a szülésznőt és a pusztabírót is.”

Közben a Millennium tiszteletére Kecskemét városa millenniumi emlékmű építését határozta el Felső-Pusztaszeren

1903-ig 5223 hold 270 négyszögöl ingatlan került magánkézbe. Így hamarosan lehetőség nyílt a községesítésre is. ennek eredményeként válhatott Pusztaszer 1934. január 1-jén önálló településsé.

Kecskemét városa 1911-ben újabb tanyasi iskolákat építtetett az Árpádhalom és Szárnyékhalom közelében. 1978-ban az Árpádhalmi iskola épületét telepítették át az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjébe.

A birtokok szaporodása miatt nagy szükség lett béresekre, napszámosokra, akik dolgoznak a gazdák földjén. A környéken kevés volt a munkásember toboroztak hát más településekről, de leginkább Kecskemétről. Nekik 1922-ben 96 db házhelyet alakítottak ki ez lett a ma is létező Munkástelep, 3 utcájával. Itt csak napszámosok telepedtek le és építettek a kornak és jövedelmüknek megfelelő házakat. A telepen 1938-ban iskola kezdte meg működését, ami 1968-ban az iskolai körzetesítés áldozatává vált. 1949-ben artézi kutat fúrtak, a hatvanas években vezetékes vízhálózat épült. Munkástelepre 1960-ban vezették be avillanyt. 1968-ban megépült az 5-ös úttal összekötő aszfaltút, lehetővé vált az autóbusz közlekedés. Munkástelepen a kezdetektől üzemelt szatócsbolt 1948-ig Piti Sándor, azt követően Tábith Márton üzemeltetésében. 1960-tól az ÁFÉSZ új vegyesboltot nyitott és akkor nyílt a ma Kisfüstös néven üzemelő kocsma is. 2011-ben csapadékvíz elvezető rendszer épült.

Azonban a kedvezőtlen elhelyezkedés miatt a falu központját nem itt, hanem innen 2 kilométerre, az úgynevezett kisországút mellé jelölték ki. Így Pusztaszernek belterületi „exklávéja”, két egymástól különálló belterületi része alakult.

1931-ben a kisországút mellett 50 db házhelyet alakítottak ki, többek között községházának, orvosi rendelőnek, jegyző lakásnak, templomnak, gazdakörnek, malomnak.

1930-ban épült a Gazdakör, (később 2018-ig művelődési ház), 1932-33-ban a községháza, az orvosi rendelő és lakás, valamint a jegyzői lakás.

1942-44-ben megépült a malom, amelyet a II. világháború után tulajdonosától elvettek, és sohasem lett beüzemelve.

A politikai változások miatt és anyagi források híján a templom sem épült meg 2018-ig. A hitélet egy parókiával egybeépített kis imaházban zajlott. A templom építéséért 2012-2019 között minden évben lovas zarándoklatot szervezett a falu lakossága Pálosszentkútra, aminek eredményeként Szeged-Csanádi Egyházmegye 2018-ban megkezdte a Szentháromság templom építését, amely 2020-ra készült el.

1950-ben a község belterületén 200 db házhelyet alakítottak ki, majd 1968-85 között újabb 150 db-ot.

1954-ben megkezdődött Pusztaszeren az óvodai ellátás is Polgár Ilona óvónővel. 1977-ben már 75 fő befogadására alkalmas három csoportos óvoda működött, amit 2018-ban minibölcsődei ellátásra is alkalmassá tettek.

A 60-as 70-es 80-as években a jól működő termelőszövetkezet biztos megélhetést biztosított a falu lakosságának. A tsz a szántóföldi termelés mellett zöldségszárító üzemet épített és üzemeltetett. Ennek – és Bitó Antal tanácselnök irányításával a gondos faluvezetésnek – köszönhetően szépen fejlődött a település:

1965-ben új, 6 tantermes emeletes iskola, 1971-ben ABC áruház, 1973-ban vegyes iparcikkbolt 1980-ban új korszerű orvosi rendelő, gyógyszertár, anya és gyermekvédelmi rendelő épült. 1982-ben önálló 8200 kötetes könyvtár lett kialakítva. 1983-85 évben valósult meg a vezetékes gázellátás. 1989 -1990 évben a híres építész, Makovecz Imre tervei alapján új, kunhalmot mintázó ravatalozó épült, ezzel együtt sor került a temető rendezésére is.

A környék páratlan természeti értékeit felismerve, Varga Béla háziorvos feleségének kezdeményezésére alakították ki a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet.

A hetvenes évek elején a sövényházára tervezett emlékpark kialakítása idején a falutól majdnem elvették a Pusztaszer nevet. Ennek részleteiről kapcsolódó cikkünkben olvashatnak: Nevünket márpedig nem adjuk.

A rendszerváltozás után kissé megtorpant a település fejlődése. A mezőgazdaság struktúrája teljesen megváltozott. A belterületi utcáknak fele kapott burkolatot.

A kétezres évek beköszöntével a fejlődés is újra indult: 2003-ban megépült a Pusztaszert Tömörkénnyel, 2009-ben a Pusztaszert Ópusztaszerrel összekötő út, megszüntetve a „zsáktelepülés” jelleget. 2004-ben kiépült a kábeltévé hálózat, majd pár év alatt megújultak az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények épületei is. 2014-től korszerű új vízmű szolgáltatja a lakosság ivóvizét.

2018-ban termelői piac, a faluközpontban – a volt gazdakör elavult épületének helyére – új, többfunkciós közösségi ház került kialakításra.

A közeljövőben kitűzött céljaink: belterületi utak építése, a 90 éve épült önkormányzati hivatal épületének korszerűsítése és a települési szennyvízkezelési problémák megoldása.

Pusztaszer 1kép

Teljes népesség: 1415

Terület: 48.93 km²

Járás: Kisteleki járás

Irányítószám: 6769

Testvérvárosok:

még nincs

Weboldal: www.pusztaszer.hu/

Videó: https://youtu.be/YAdTZmjt1F4

Közeli látnivalók

“A magyarok hét nyila” emlékmű

Akhal Ménes

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Bánhegyi Jób József

Büdösszék-tó (Dongér-tó)

Csillagösvény Labirintus

Dinnyenap

Feszty Árpád

Feszty-körkép

Flamann Ildikó

Görögdinnye termesztés

Hét vezér emlékoszlopa

Kemencés lángos

Krumplileves buggyantott tojással

Lukácsné Buha Szilvia mézeskalács készítő

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom

Máté Bence

My Farm Ópusztaszer

Nagy Tamás- Alternatív Méhészete

Ópusztaszer-Csontospart

Ópusztaszeri (Pusztaszeri) erdő

Ópusztaszeri Faluház és Könyvtár

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszeri Polgármesteri Hivatal

Pallavicini-kastély

Parkerdő és Arborétum

Prof. Dr. Trogmayer Ottó- Széchenyi-díjas muzeológus, régész, egyetemi tanár

Pusztabíró háza

Pusztaszeri Polgármesteri Hivatal

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Szeri Húsvét

Szobori Búcsú

Tóth Albertné Piroska

Tóth Pál

Termelők

Lukácsné Buha Szilvia

Mézeskalács díszítő

X