Pusztamérges

Budapest irányából autópályán Kiskunmajsa felé letérve a várostól 23 km-re DNY-i irányba haladva érjük el az 1100 lelkes kis települést.Neve korábban Asszonyszállása, majd Mérges puszta volt, később cserélődött fel a településnév két része. Pusztamérges kialakulását, létét egyedül a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. A térségben főleg gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termesztenek. A falut hajdanán nagy szőlőtáblák vették körül, mára ezek száma jelentősen lecsökkent. A magánkézben lévő pincékben viszont most is érik az európai hírnevű Pusztamérgesi Rizling, melyet feltétlenül érdemes megkóstolni az erre járó vendégnek!

Községünk a dinamikus fejlődése és az elért eredményei alapján vált ismertté hazánkban és a határainkon túl is. Hírét a Pusztamérgesi Rizlingnek, a jó homoki bornak köszönheti. Hazai és nemzetközi elismerést bizonyító díjakat is magáénak tudhat ez a kis közösség:

1995-ben Európai Falufelújítási díj
1996-ban “Virágos Magyarországért” verseny I. helyezés
1997-ben Virágos Európáért elnevezésű verseny III. helyezés

Esztétikus, rendezett, tiszta falunk megőrizve alföldi tájjellegét igen sok látogatót vonzott a ’90-es években népszerűvé vált falusi turizmusnak köszönhetően.. Együttműködve a régió településeivel többnapos program kínálat volt biztosítható a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak – ebben helyileg főként a falusi vendéglátás szállásai lehetnek a vendégek szolgálatára. Az ezredfordulóra a felfutóban lévő turisztikai ágazat lendülete megtört; egyre kevesebben foglalkoztak már a (addig kiegészítő jövedelmet jelentő) vendégfogadással. A szállásadók kiöregedtek, az őket követő generáció pedig nem lépett a nyomdokaikba.
A programturizmus – Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-főző Verseny – jelent annyi vonzerőt, hogy népes vendégsereg gyűlik össze ezen alkalmakkor, hogy a szőlőfeldolgozás, a borkultúra és a gasztronómia ihlette rendezvénysorozaton Pusztamérgest válassza úticéljául.