Skip to main content

Ópusztaszer

Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.

.

Csongrád-Csanád megye nyugati részén, a Tiszától körülbelül 10 kilométerre nyugatra, Szegedtől 25, Kistelektől 7, Budapesttől 150 kilométerre található.

A környező települések közül Bakssal és Dóccal a 4519-es, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisteleki letéréssel. Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.

Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.

1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.

Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.

Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi.

1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.

A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.

1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.

1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.

Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.

Ópusztaszer 1kép
Ópusztaszer 2kép
Ópusztaszer 3kép

Teljes népesség: 2132

Terület: 59,5 km²

Járás: Kisteleki járás

Irányítószám: 6767

Testvérvárosok:

még nincs

Weboldal: opusztaszer.com/

Videó: https://youtu.be/K9DlTgkEi70

Közeli látnivalók

“A magyarok hét nyila” emlékmű

Akhal Ménes

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza

Bánhegyi Jób József

Csillagösvény Labirintus

Dinnyenap

Feszty Árpád

Feszty-körkép

Krumplileves buggyantott tojással

Lukácsné Buha Szilvia mézeskalács készítő

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom

My Farm Ópusztaszer

Ópusztaszer-Csontospart

Ópusztaszeri (Pusztaszeri) erdő

Ópusztaszeri Faluház és Könyvtár

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszeri Polgármesteri Hivatal

Pallavicini-kastély

Prof. Dr. Trogmayer Ottó- Széchenyi-díjas muzeológus, régész, egyetemi tanár

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Szeri Húsvét

Szobori Búcsú

Termelők

Lukácsné Buha Szilvia

Mézeskalács díszítő

X