Óföldeák

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton Makóig, majd északi irányban a Hódmezővásárhelyre vezető úton a földeáki elágazástól balra kb. 3 km.

Az bizonyos azonban, hogy a XIV. században lakták e helyet, mert a községről 1332-ben „FYLDEÁK” néven írásos dokumentumokban említik nevét. A mostani Óföldeák helyén eredetileg Deákfalva település állott, idővel a mellette elhúzódó szárazér partján még egy Deákfalva helység keletkezett, így lett az egyik „Föl-Deákfalva”, a másik „Al-Deákfalva” Ez utóbbi elpusztult, és a megmaradt Föl-Deákfalva később elhagyta a “falva” végzetet, s a neve Földeák maradt. A nevét több formában is alakították az elmúlt évek során. (Földeákpuszta, Ófalu, Óföldeák).

A csanádi káptalan egykori birtokához tartozó falu a XIII-XVI. század során egyre dinamikusabban fejlődött, a település életviteléről illetve ennek szakaszáról a királyt főne-mesi oklevelek;, a csanádi káptalan iratai, a pápai tized-lajstromok iratai adnak igazi választ. A településen 1550-1570-es években ,már a török hadjárat idején 30 ház állott, a falu az 1590-es években elpusztult.

Csanád vármegyét végigpusztító török hadjárat teljes egészében felégette, ekkor már e térség pusztává vált, a föld a királyi kamara tulajdona lett.

A Návay család Návoy néven a XVII. században még a Hont megyei Bozokon és Korponán élt. A nemességet a Návoy (Návay) Pál (?-1719) a nagyváradi őrség őrnagyaként kapta meg a királyi kamarától Földeák területét. A birtokszerzés György nevű öccséhez fűződik, aki a nagyváradi kanonok bátyja, János segítségével vegyes adományt (MIXTA -DONÁTIO-t) eszközölt ki III. Károly királytól.

A Csanád vármegyei Földeákon (Óföldeákon) 1729-től a Návay család részvételével felgyor-sul a közélet és a gazdasági élet szervezése. Egyes források szerint a birtokos család nógrádi palócokat is telepített át az elnéptelenedett területre. A település és a lakosság életében hatalmas törés keletkezett az 1845 május 28-ai Tisza-Maros nagy árvíz után. A tiszai árvíz elsodorta a települést, lakosságának azonban sikerült megmenekülnie.

Az új falut mát nem itt a régi helyén, hanem távolabb (4 km), a Návayak karabukai birtokán építették fel 1845-1847-ben. Ettől az időtől kezdve a felépült Új-Földeákkal szemben az egykori települést hivatalosan Pusztaföldeákként, Óföldeákpusztaként, utóbb pedig Puszta Óföldeákkén említik, de a népnyelv már akkor is csak Ófalunak mondta. 1950-től azonban újból kivívta az önálló közigazgatási formát, ettől az évtől hivatalosan „ÓFÖLDEÁK”-nak hívják a települést. Sajnálatos módon 1970-től újból Földeákkal közös községi tanácsot alkotott, és így az önállóságát felfüggesztették. A következő közigaz-gatási változás 1990-ben következett be, azóta hat tagú képviselő testület irányítja az önálló település életét.A földeák község a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, Szegedtől 45 km-re, Makó és Hódmezővásárhely között, a Száraz értől 800 méterre helyezkedik el. Lakosainak száma 532 fő. Mezőgazdasági jellegű, talaja felkötött fekete föld. Vöröshagyma, fokhagyma, fűszerpaprika termőterület.

A településen különböző vállalkozói tevékenységet folytató lakosok élnek, különböző szakmai területen: élelmiszer kiskereskedés, házitésztagyár és mezőgazdasági szolgáltatói vállalkozás. Óvoda és alsó tagozatos iskola is működik. Orvosi ellátás hetenként egy alkalommal – szerdai napokon -a Polgármesteri Hivatal épületének egy erre rendszeresített helyiségében. A gyógyszerellátást a földeáki gyógyszertár biztosítja.Az Alföld természeti és történeti adottságainál fogva igen szegény a régi korok építészeti emlékeiben.

Éppen ezért a kereszténység felvétele és az államalapítás ezeréves évfordulóján különös figyelmet érdemelnek Óföldeák építészeti örökségei, múltja és története. A templom a késő középkori erődtemplom romjaira épült, amely az Alföld egyetlen gótikus vagy nagyrészt gótikus álló temploma. A kunhalomra épült építmény sorsa igen változatos.

A Návay család idejövetelükkor, a lerombolt templom (romjaira) újjáépítéséhez fogtak, a jelenlegi templom hajóhosszának kétharmadát állították helyre (1729) megszenteltették és megszervezték a plébániát is.

Návay János 1810-ben a templom déli oldalához sárbarakott téglából oratóriumot, valamint a hajórészt az eredeti hajóhosszára kiegészítette, amelyben a karzat is helyet kapott.

Az 1845-os nagyárvíz után elnéptelenedett a falu, és a hívek nagy többsége is az új Földeákra költözött. A bőséges gabonatermés miatt Návay Károlyné 1870-ben a tornyot a tető alá bontatta vissza, a templomot magtárként használta.Návay László, mint a hitélet újbóli fellendítője, és mint a jóságos jótevő, 1922-ben hozzáfogott a templom restaurálásához, új tornyot építtetett a XVII. század építészeti stílusának megfelelően. Az ablakokat barokk stílusnak megfelelően alakíttatta át. Szárnyas oltárt készíttetett, amelyen az egykori négy búcsújáró helyen található Mária képek másolatai láthatók. Észak: Nagyszombat; Kelet: Mária-Radna; Dél: Tersató-Fiume; Nyugat: Fraknó.

Továbbá a templomot díszíti: Szószék, imazsámoly, padok…

A templom felszentelése 1924. május 24-én volt, amelyet moóri Glattfelder Gyula Csanád megyés püspök Szűz Mária kegyelmébe ajánlott.