Nagymágocs

A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló).

Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt. (A Károlyi- kastélyban jelenleg szociális otthon működik.) Később birtokosa volt a Festetich család is. 1872-ben községgé alakult. Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

Nagymágocs tipikus mezőgazdasági terület. A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Az itt élők jelenleg is többnyire mezőgazdasági munkából élnek. Nagymágocs közúton 5 irányból érhető el: Szentes (Szentes-Lapistó), Derekegyház, Árpádhalom, Orosháza és Székkutas felől. Vasúton a község nem megközelíthető, rendszeres buszjáratok biztosítják a tömegközlekedést, minden irányból. Az országos Kék-túra útvonalon a Károlyi-kastély mellett haladhatnak el az erre barangolók.