Nagylak

A trianoni békeszerződés következtében két Nagylak jött létre, az egyik a régi Románia területén és másik a Magyarországon, amelyhez a Kendergyár is tartozott. A Dél-Alföldi régióban nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek. A kender- és len-áztatógyárat 1903-ban alapították, a kendergyár kéménye 70 méterre magasodik a település fölé, a kémény teteje erős szélben akár 1 métert is kilenghet. A gyárban eleinte Bács megyei svábok dolgoztak.
A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a len-telep átesett Romániába, és a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a len-telepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része.

A gyár több, mint 100 évig biztosított kenyeret a faluban élő és a környező településeken élő családoknak. A XX. század elején a munkáslétszám 300-320 fő, a két világháború közötti években 450-500 fő volt, az 1970-es években több, mint 600 ember számára biztosított munkát. Az 1980-as években a fogyasztói szokás robbanásszerűen bekövetkezett változása a foglalkoztatottak csökkenéséhez vezetett, 2009-ben a gyár működése leállt, a cég felszámolásra került. A jelenlegi tulajdonosok 2016-tól működtetik a kendergyárat.

A nemzetközi forgalom növekedésével az 1968. április 6-án megnyílt határátkelő folyamatosan fejlődött, 1996-ban kamion terminál épült a meglévő ellenőrző állomás mellé. 2007. január 1-ig (Románia Európai Uniós csatlakozásáig) számos spedíciós cég, állat- és növény-egészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött. Ezek a teljes infrastruktúrával rendelkező épületek ma egy-két kivételtől eltekintve sajnos kihasználatlanul állnak.

Az M43-as autópálya 2015-ös átadása után sem szűntek meg a sorok Nagylaknál. A forgalom jelentős része ugyan a csanádpalotai átkelőn haladt át, de a növényvédelmi és állat-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett rakományt, illetve veszélyes árut szállító járművek (ez naponta 500 teherautót jelentett) Apátfalva, Magyarcsanád és Nagylak belterületét érintve közelíthette meg a számukra továbbra is kijelölt nagylaki közúti határátkelőhelyet.
Az M43-as autópályát és a határátkelőhelyet összekötő elkerülő út 2019. május 23-án került átadásra, így Apátfalva, Magyarcsanád és Nagylak települések mentesülnek az áthaladó tranzitforgalomtól.

A későbbi település helyén játszódott le a Dózsa-féle parasztlázadás egyik eseménye, Dózsa György ezen a helyen aratott győzelmet a nemesek seregei fölött 1514. május 24-én.

Az 1920-as évektől kiépült községben 1921. szeptemberétől történt anyakönyvezés, és 1930-ban temetkeztek először. A falu temetője a kistérség egyik legszebb, legápoltabb temetkezési helye. Megkapóan szép látványt nyújt a temetőt átszelő út két oldaláról összenőtt, örökzöldek alkotta „alagút”, ami a végső nyughelyekhez vezet. Itt nyugszik a II. világháborúban elesett ismeretlen katona is.

A temető közvetlen közelében található emlékparkban a kőbevésett neveken túl, kopjafa állít emléket a háborúban elesett magyar áldozatoknak. 2008-ban, Pünkösdkor a falu közössége egy 18 méter magas haranglábat állított, majd 2014. június 5-én felavatásra került a Szentlélek Templom. A templom Germán Géza tervei alapján épült 2011-től 2014-ig, a haranglábbal összekapcsolva.