Kistelek

Rézkor, bronzkor

Kistelek határában alapos régészeti terepbejárás és ásatás még nem folyt, ezért a terület honfoglalás előtti történelmét csak szórványleletek, és a tágabb környék feltárásai alapján vázolhatjuk fel. 1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik.

A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított.

Középkor – Kistelek a szegediek tulajdonában

A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt, mint a környékén Csengele, Sáregyháza (a mai Pusztaszer területén elenyészett falu), Csany és Szer. A török alatt elpusztult, ám templomának romjai a hódoltság után még állottak. 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. A szegediek, akik még Hunyadi Mátyástól jogot kaptak a kun puszták legeltetésére, ebbe nem nyugodtak bele és igényt tartottak a puszták birtoklására. 1731-ben a király Kisteleket, több más pusztával együtt, Szeged városának adományozta. Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott, melyeket jórészt tehetős szegedi polgárok bírtak. A szállási épületekben a tavasztól késő őszig a pusztán legelő szarvasmarhákat, juhot teleltették.Kis Telek – ‘a trágyázott föld’

A helytartótanács 1774-ben utasította Szeged városát, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágyteleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. A telepítésnek a postaút védelme és a letelepített jobbágyoktól várható földesúri és vármegyei szolgáltatások voltak a fő indítékai. 1775-ben a terület fölmérésére kiküldött Balla Antal mérnök elkészítette Kistelek térképét, s az új falu helyét az 1720-ban már létező postaállomástól és a csárdától kissé északra, a budai országút mellett jelölte ki. A telepítés 1775-76-ban zajlott le és 1778 végéig 101 jobbágy, 19 házas zsellér és 3 házatlan zsellér telepedett meg Kisteleken. A falu neve – a 18. századi forrásokban Kis Telek a trágyázott föld jelentésű ‘telek’ szó jelzős összetétele.

Betelepítések

Kistelek telepesei zömmel a Pest megyei Tápjóságból, a Jászságból, Heves, Nógrád megyéből és a szomszédos szegedi szállásokról (tanyákról) érkeztek. A felvidékiek között számos szlovák származású család (Holtsík, Kriván, Sisák, Slezák, Szvetlik stb. nevű) telepedett le. A jobbágyoknak egy tagban mérték ki a telekhez tartozó szántóföldet és szintén egy tagban a kaszálót. Néhány évtizeddel később Szeged város földmérője ezt így magyarázta: ‘… mivel a mezei gazdaság gyakorlására sokkal alkalmasabb volna, ha a birtokosnak minden művelő földjei egy testben találtatnának.’ Az ‘egy testben’ kimért szántókon sok telkesjobbágy a megtelepedéstől fogva tanyás gazdálkodást folytatott: ezt tanúsítják az I. katonai adatfelvétel 1783-84-ben készült térképei is, melyek a határban már 73 szállást tüntetnek fel. A határban sok volt a futóhomokkal borított föld, ezért egész jobbágytelekre a Csongrád megyében szokásosnál nagyobb területet: 64 holdat 40 hold szántót, 22 hold kaszálót, 1 hold belsőséget és kenderföldet – mértek ki.Homokfúvás – erdőtelepítés

A kisteleki jobbágyok úrbéri szolgáltatásaik nagyobb részét pénzzel megváltották Szeged városától, ami előnyös volt számukra. A robotnak csak kisebb részét kellett ledolgozniuk és azt a földesúr közhasznú célra: erdőtelepítésre fordította. Nagy károkat okozott ugyanis a gyakori homokfúvás: tönkretette a vetéseket, házakat temetett be, ezért kezdeményezte a szegedi Vedres István a futóhomok erdősítéssel való megkötését. 1789-ben a község szélén elterülő homoksíványba 30 ezer nyár- és fűzfacsemetét ültettek, 1805-ben pedig a kisteleki jobbágyok robotmunkájával telepítették a csengelei erdőt.

Sokasodás

A népesség rohamosan gyarapodott: 1784-ben 249 családban 1303 személy élt Kisteleken és négy évtized múltán, 1828-ig megkétszereződött a lakosság (2606 fő). Jellemző, hogy a telkesjobbágyok száma mérsékelten, míg a zselléreké sokszorosára nőtt: 1828-bon 116 jobbágyot, 254 házas és 67 házatlan zsellért írtak össze. A zselléresedés országszerte kibontakozó folyamat, de Kisteleken szembetűnően nagy mértékű. A telekaprózódás miatt bizonyára sok jobbágyfi süllyedt zsellérsorba.

A Szabadságharc időszaka

Az 1848-49-es szabadságharc délvidéki csatáiban kisteleki nemzetőrök is részt vettek. A jobbágyfelszabadítás után 150 jobbágy vált birtokos parasztgazdává, s ugyanakkor 378 házas és 295 házatlan zsellér élt a községben. A zsellérek a helybeli gazdáknál, vagy a szomszédos Pallavicini uradalomban részesmunkával, bérmunkával keresték kenyerüket, vagy kézműves mesterséget űztek. A jobbágyfelszabadítással megszűnt a földesúrtól való függés, ám a legelőelkülönítés miatti per Szeged és Kistelek között még évtizedekig elhúzódott. Szeged város tanácsa ugyanis nem volt hajlandó kiadni a közlegelőből a kisteleki jobbágyokat megillető részesedést.Kiegyezés, megegyezés

Végül 1878-bon a királyi Kúria utasította a várost, hogy minden egész telek és nyolc régi ház után 24 hold legelőt hasítson ki a község számára. Ezután kapták meg a volt telkesjobbágyok utódai 6-12-24 holdas, a házas zsellérek leszármazottai pedig az őket megillető 3 holdas legelő-járandóságukat. Sok földtelen paraszt pár holdas törpebirtokos lett, de akkora homokföld hasznából, családját eltartani nem tudta. Számos gazda homokos ‘járandó’-ját potom áron elkótyavetyélte, így élelmes, törekvő kisparasztok és tehetős vállalkozók több földet is megszereztek.

Tanyasiasodás

1879-ben a határban 184 tanyán kb. 1200 ember élt. A kiosztott és megművelt legelőkön is tanyákat építettek, úgyhogy 1910-ben már 2293 személy, a népesség több, mint 30%-a volt tanyai lakos. Szükségessé vált külterületi iskolák építése. 1900-bon Feketehalom és Perezel határrészen, 1905-ben Bogárzón, az első világháború előtt a pusztaszeri és a majsai út mellett nyíltak elemi népiskolák.

Módos kisteleki gazdák és kereskedők az 1850-es évektől jókora haszonbérleteket szereztek a kiosztásra kerülő szegedi és felső-pusztaszeri közlegelőkön.

Szőlőtelepítés

A bérföldek lehetővé tették, hogy több gabonát, kukoricát termeljenek, növeljék állatállományukat, a homokot pedig szőlőtelepítéssel hasznosítsák. Az Amerikából behurcolt filoxéra az 1870-80-as években tönkretette szőleinket. Miután rájöttek, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben, a Duna-Tisza közén fellendült a szőlőtelepítés és fölértékelődtek a kisteleki homokföldek is.A 19. század második felében kialakult egy kisszámú ipari és kereskedői vállalkozó réteg. A Pigniczky testvérek gőzmalma a századfordulóra 8-10 főt foglalkoztató vállalkozássá nőtt, 1912-ben a család áramfejlesztő telepet létesített, amivel számos helybeli családnak is szolgáltatott villanyáramot. Alföldi Sámuel és fiai fakereskedése, Beck Mór és fiai terménykereskedése a környékbelieket is ellátó, vagyonos céggé fejlődött.

Az iparosok és a gazdák hiteligényeit az 1890-es évektől helyi pénzintézetek a Kisteleki Takarékpénztár Rt. (alapítva: 1892), a Kisteleki Önsegélyező Egylet (1894) és a Közgazdasági Takarékpénztár Rt. (1910) elégítették ki.

Vásártartási jog

1871. január 1-jétől Kistelek jogot kapott országos vásárok tartására. Évente négy vásárt rendeztek és különösen állatvásárai voltak forgalmasak. A nagyközség szerepkörének növekedését mutatja, hogy 1874 és 1878 között járási székhely volt. Előtte a csongrádi járásba, utána a Tiszán inneni járáshoz tartozott, amelynek a nagyobb népességű Dorozsma lett a székhelye.

Pusztaszer itt és ott

1881-ben a közigazgatási ügyek ellátására Kistelekhez csatolták a Kecskemét város birtokában lévő Felső-Pusztaszert. A Kecskeméttől 50 km-re fekvő, Kistelekkel határos, több mint hétezer holdas egykori puszta tanyáin akkor még alig ezer ember élt. Lakóinak előnyös volt, hogy az adófizetést és más ügyes-bajos dolgaikat a közeli Kisteleken intézhették, ahová piacozni, vásározni különben is eljártak. Viszont Kisteleknek is előnyére vált, hogy a közigazgatási teendők ellátásáért Kecskemét fizetett. Ez a viszony 1934-ig tartott, amikor a gyarapodó lakosságú Felső-Pusztaszert önálló községgé nyilvánították.

Polgárosodás az agrártelepülésen

A helyi társadalom polgárosulását mutatják a dualizmus korában létesülő rétegszervezetek, egyesületek. A céhek megszűnése (1872) után először a Kisteleki Iparegylet alakult meg (1873), majd 1877-ben létesült a Kisteleki Olvasó Egylet és az Iparos Olvasókör. Az első világháborúig 17 társadalmi egyesületet hívtak életre, melyeknek fontos szerepük volt a korszerű gazdasági ismeretek, a művelődés terjesztésében. a társasélet szervezésében.

A századfordulón a nagyközség népességének 76%-a a mezőgazdaságból, ‘őstermelés’-ből élt, tehát az iparos és kereskedői réteg gyarapodása mellett Kistelek döntően agrártelepülés volt.1914 őszén a belterületi iskolában 60 ágyas szükség-kórházat rendeztek be. 1915-ben a mezőgazdasági munkák végzésére 300 orosz hadifoglyot küldtek a községbe. A világháborúban 326 kisteleki vesztette életét, emléküket Keviczky Hugó 1929-ben avatott katonaszobra örökíti meg.

Közigazgatási rendszer

1920 és 1926 között a szegényparasztoknak több, mint 400 házhelyet osztottak ki. Nőtt az önálló, földdel és bérlettel rendelkező parasztok száma és aránya a mezőgazdasági népességben. 1927-ben felépült a polgári iskola és az Ipartestület székháza. Amikor Kisteleket 1926-ban a csongrádi járáshoz csatolták, a képviselő-testület kérte, tegyék a nagyközséget ismét járási központtá, vagy maradjon a dorozsmai járásban. Kérelmét nem teljesítették, de a következő évben létrehozták a Csongrádi Járási Szolgabíró Hivatal kisteleki kirendeltségét, amivel a megye, Kistelek alközpont szerepét ismerte el.

Villanyfény

A Pigniczky cég áramfejlesztőjét 1924-ben tették ismét üzemképessé és 1928-tól a községi közvilágításra is használták. 1941-ben 277 ház, a lakóépületek 13%-a volt árammal ellátva. A huszas években a bővizű artézi kutakra vezetékes ivóvízellátást is kiépítettek: 1941-ig 722 lakóházat kapcsoltak be a vezetékes vízszolgáltatásba, ami városi szintű ellátást biztosított.

Az 1930-as években a gazdaságok fele 0-5 holdas törpebirtok volt. Mivel ekkora föld nem tartott el egy családot, a törpebirtokosok zöme földet bérelt és részesmunkát vállalt. Rajtuk és a kisparasztokon kívül 150 fős kisgazda és középparaszt (20-50 holdas) és kb. 130 fős gazda és nagygazda réteg (50-200 hold között) élt Kisteleken. 1930-ban a lakosság egynegyede élt tanyán és a szőlőhegyekben (Öreghegy és Újhegy) épített házban.1945-46-ban 726 földigénylő közül 590-nek juttattak földet, s a közöttük kiosztott átlagos földterület 4,3 kat. hold. 1948-ban az újonnan földhöz jutottak alakították az első termelőszövetkezeti csoportot, 90 kat. holdon. Az 1960. évi téeszszervezési kampány után három új termelőszövetkezet alakult: a Feketehalom, a Perczel Mór és az Új Élet MGTSZ. A fiatal munkaerő ezután a városi iparba áramlott és a mezőgazdasági keresők aránya 1960-tól 1970-ig 52,5 %-ról 34,3 %-ra csökkent, miközben az iparban, építőiparban dolgozó keresők aránya elérte a 39 %-ot.

1961 előtt helyben négy ipari üzem működött: a gépállomás (1953-tól), a tejüzem (1955-ben létesült), az Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (1959) és a kenyérgyár. Az iparban dolgozók nagy része ingázott, úgy mondták: ‘messzimunkás’ volt. 1961-ben a gépállomás helyén létrejött a HÓDGÉP Vállalat Kisteleki Üzemegysége, majd 1972-ben megkezdte a termelést a Fővárosi Kézműipari Vállalat Kisteleki Üzemegysége. E városi üzemek vidékre telepítése valamelyest csökkentette az ingázó munkások számát. 1949. január 9-én alakult, három értékesítő szövetkezet egyesülésével az egységes Földműves-szövetkezet, amely a település kereskedelmi ellátását városi szintre emelte.1953 őszén kezdődött a gimnáziumi oktatás, egy volt gazdaház felújított helyiségeiben. 1963 szeptemberétől a gimnáziumnak új, kétemeletes, korszerű épület ad otthont, ahol 1978 óta postaforgalmi szakközépiskolai tagozat is működik. 1975-ben 150 férőhelyes kollégium épült. A két intézmény körzeti szerepkört Iát el.