Skip to main content

Kistelek

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989.

Rézkor, bronzkor

Kistelek határában alapos régészeti terepbejárás és ásatás még nem folyt, ezért a terület honfoglalás előtti történelmét csak szórványleletek, és a tágabb környék feltárásai alapján vázolhatjuk fel. 1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik.

A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított.

Középkor – Kistelek a szegediek tulajdonában

A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt, mint a környékén Csengele, Sáregyháza (a mai Pusztaszer területén elenyészett falu), Csany és Szer. A török alatt elpusztult, ám templomának romjai a hódoltság után még állottak. 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. A szegediek, akik még Hunyadi Mátyástól jogot kaptak a kun puszták legeltetésére, ebbe nem nyugodtak bele és igényt tartottak a puszták birtoklására. 1731-ben a király Kisteleket, több más pusztával együtt, Szeged városának adományozta. Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott, melyeket jórészt tehetős szegedi polgárok bírtak. A szállási épületekben a tavasztól késő őszig a pusztán legelő szarvasmarhákat, juhot teleltették.Kis Telek – ‘a trágyázott föld’

A helytartótanács 1774-ben utasította Szeged városát, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágyteleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. A telepítésnek a postaút védelme és a letelepített jobbágyoktól várható földesúri és vármegyei szolgáltatások voltak a fő indítékai. 1775-ben a terület fölmérésére kiküldött Balla Antal mérnök elkészítette Kistelek térképét, s az új falu helyét az 1720-ban már létező postaállomástól és a csárdától kissé északra, a budai országút mellett jelölte ki. A telepítés 1775-76-ban zajlott le és 1778 végéig 101 jobbágy, 19 házas zsellér és 3 házatlan zsellér telepedett meg Kisteleken. A falu neve – a 18. századi forrásokban Kis Telek a trágyázott föld jelentésű ‘telek’ szó jelzős összetétele.

Betelepítések

Kistelek telepesei zömmel a Pest megyei Tápjóságból, a Jászságból, Heves, Nógrád megyéből és a szomszédos szegedi szállásokról (tanyákról) érkeztek. A felvidékiek között számos szlovák származású család (Holtsík, Kriván, Sisák, Slezák, Szvetlik stb. nevű) telepedett le. A jobbágyoknak egy tagban mérték ki a telekhez tartozó szántóföldet és szintén egy tagban a kaszálót. Néhány évtizeddel később Szeged város földmérője ezt így magyarázta: ‘… mivel a mezei gazdaság gyakorlására sokkal alkalmasabb volna, ha a birtokosnak minden művelő földjei egy testben találtatnának.’ Az ‘egy testben’ kimért szántókon sok telkesjobbágy a megtelepedéstől fogva tanyás gazdálkodást folytatott: ezt tanúsítják az I. katonai adatfelvétel 1783-84-ben készült térképei is, melyek a határban már 73 szállást tüntetnek fel. A határban sok volt a futóhomokkal borított föld, ezért egész jobbágytelekre a Csongrád megyében szokásosnál nagyobb területet: 64 holdat 40 hold szántót, 22 hold kaszálót, 1 hold belsőséget és kenderföldet – mértek ki.Homokfúvás – erdőtelepítés

A kisteleki jobbágyok úrbéri szolgáltatásaik nagyobb részét pénzzel megváltották Szeged városától, ami előnyös volt számukra. A robotnak csak kisebb részét kellett ledolgozniuk és azt a földesúr közhasznú célra: erdőtelepítésre fordította. Nagy károkat okozott ugyanis a gyakori homokfúvás: tönkretette a vetéseket, házakat temetett be, ezért kezdeményezte a szegedi Vedres István a futóhomok erdősítéssel való megkötését. 1789-ben a község szélén elterülő homoksíványba 30 ezer nyár- és fűzfacsemetét ültettek, 1805-ben pedig a kisteleki jobbágyok robotmunkájával telepítették a csengelei erdőt.

Sokasodás

A népesség rohamosan gyarapodott: 1784-ben 249 családban 1303 személy élt Kisteleken és négy évtized múltán, 1828-ig megkétszereződött a lakosság (2606 fő). Jellemző, hogy a telkesjobbágyok száma mérsékelten, míg a zselléreké sokszorosára nőtt: 1828-bon 116 jobbágyot, 254 házas és 67 házatlan zsellért írtak össze. A zselléresedés országszerte kibontakozó folyamat, de Kisteleken szembetűnően nagy mértékű. A telekaprózódás miatt bizonyára sok jobbágyfi süllyedt zsellérsorba.

A Szabadságharc időszaka

Az 1848-49-es szabadságharc délvidéki csatáiban kisteleki nemzetőrök is részt vettek. A jobbágyfelszabadítás után 150 jobbágy vált birtokos parasztgazdává, s ugyanakkor 378 házas és 295 házatlan zsellér élt a községben. A zsellérek a helybeli gazdáknál, vagy a szomszédos Pallavicini uradalomban részesmunkával, bérmunkával keresték kenyerüket, vagy kézműves mesterséget űztek. A jobbágyfelszabadítással megszűnt a földesúrtól való függés, ám a legelőelkülönítés miatti per Szeged és Kistelek között még évtizedekig elhúzódott. Szeged város tanácsa ugyanis nem volt hajlandó kiadni a közlegelőből a kisteleki jobbágyokat megillető részesedést.Kiegyezés, megegyezés

Végül 1878-bon a királyi Kúria utasította a várost, hogy minden egész telek és nyolc régi ház után 24 hold legelőt hasítson ki a község számára. Ezután kapták meg a volt telkesjobbágyok utódai 6-12-24 holdas, a házas zsellérek leszármazottai pedig az őket megillető 3 holdas legelő-járandóságukat. Sok földtelen paraszt pár holdas törpebirtokos lett, de akkora homokföld hasznából, családját eltartani nem tudta. Számos gazda homokos ‘járandó’-ját potom áron elkótyavetyélte, így élelmes, törekvő kisparasztok és tehetős vállalkozók több földet is megszereztek.

Tanyasiasodás

1879-ben a határban 184 tanyán kb. 1200 ember élt. A kiosztott és megművelt legelőkön is tanyákat építettek, úgyhogy 1910-ben már 2293 személy, a népesség több, mint 30%-a volt tanyai lakos. Szükségessé vált külterületi iskolák építése. 1900-bon Feketehalom és Perezel határrészen, 1905-ben Bogárzón, az első világháború előtt a pusztaszeri és a majsai út mellett nyíltak elemi népiskolák.

Módos kisteleki gazdák és kereskedők az 1850-es évektől jókora haszonbérleteket szereztek a kiosztásra kerülő szegedi és felső-pusztaszeri közlegelőkön.

Szőlőtelepítés

A bérföldek lehetővé tették, hogy több gabonát, kukoricát termeljenek, növeljék állatállományukat, a homokot pedig szőlőtelepítéssel hasznosítsák. Az Amerikából behurcolt filoxéra az 1870-80-as években tönkretette szőleinket. Miután rájöttek, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben, a Duna-Tisza közén fellendült a szőlőtelepítés és fölértékelődtek a kisteleki homokföldek is.A 19. század második felében kialakult egy kisszámú ipari és kereskedői vállalkozó réteg. A Pigniczky testvérek gőzmalma a századfordulóra 8-10 főt foglalkoztató vállalkozássá nőtt, 1912-ben a család áramfejlesztő telepet létesített, amivel számos helybeli családnak is szolgáltatott villanyáramot. Alföldi Sámuel és fiai fakereskedése, Beck Mór és fiai terménykereskedése a környékbelieket is ellátó, vagyonos céggé fejlődött.

Az iparosok és a gazdák hiteligényeit az 1890-es évektől helyi pénzintézetek a Kisteleki Takarékpénztár Rt. (alapítva: 1892), a Kisteleki Önsegélyező Egylet (1894) és a Közgazdasági Takarékpénztár Rt. (1910) elégítették ki.

Vásártartási jog

1871. január 1-jétől Kistelek jogot kapott országos vásárok tartására. Évente négy vásárt rendeztek és különösen állatvásárai voltak forgalmasak. A nagyközség szerepkörének növekedését mutatja, hogy 1874 és 1878 között járási székhely volt. Előtte a csongrádi járásba, utána a Tiszán inneni járáshoz tartozott, amelynek a nagyobb népességű Dorozsma lett a székhelye.

Pusztaszer itt és ott

1881-ben a közigazgatási ügyek ellátására Kistelekhez csatolták a Kecskemét város birtokában lévő Felső-Pusztaszert. A Kecskeméttől 50 km-re fekvő, Kistelekkel határos, több mint hétezer holdas egykori puszta tanyáin akkor még alig ezer ember élt. Lakóinak előnyös volt, hogy az adófizetést és más ügyes-bajos dolgaikat a közeli Kisteleken intézhették, ahová piacozni, vásározni különben is eljártak. Viszont Kisteleknek is előnyére vált, hogy a közigazgatási teendők ellátásáért Kecskemét fizetett. Ez a viszony 1934-ig tartott, amikor a gyarapodó lakosságú Felső-Pusztaszert önálló községgé nyilvánították.

Polgárosodás az agrártelepülésen

A helyi társadalom polgárosulását mutatják a dualizmus korában létesülő rétegszervezetek, egyesületek. A céhek megszűnése (1872) után először a Kisteleki Iparegylet alakult meg (1873), majd 1877-ben létesült a Kisteleki Olvasó Egylet és az Iparos Olvasókör. Az első világháborúig 17 társadalmi egyesületet hívtak életre, melyeknek fontos szerepük volt a korszerű gazdasági ismeretek, a művelődés terjesztésében. a társasélet szervezésében.

A századfordulón a nagyközség népességének 76%-a a mezőgazdaságból, ‘őstermelés’-ből élt, tehát az iparos és kereskedői réteg gyarapodása mellett Kistelek döntően agrártelepülés volt.1914 őszén a belterületi iskolában 60 ágyas szükség-kórházat rendeztek be. 1915-ben a mezőgazdasági munkák végzésére 300 orosz hadifoglyot küldtek a községbe. A világháborúban 326 kisteleki vesztette életét, emléküket Keviczky Hugó 1929-ben avatott katonaszobra örökíti meg.

Közigazgatási rendszer

1920 és 1926 között a szegényparasztoknak több, mint 400 házhelyet osztottak ki. Nőtt az önálló, földdel és bérlettel rendelkező parasztok száma és aránya a mezőgazdasági népességben. 1927-ben felépült a polgári iskola és az Ipartestület székháza. Amikor Kisteleket 1926-ban a csongrádi járáshoz csatolták, a képviselő-testület kérte, tegyék a nagyközséget ismét járási központtá, vagy maradjon a dorozsmai járásban. Kérelmét nem teljesítették, de a következő évben létrehozták a Csongrádi Járási Szolgabíró Hivatal kisteleki kirendeltségét, amivel a megye, Kistelek alközpont szerepét ismerte el.

Villanyfény

A Pigniczky cég áramfejlesztőjét 1924-ben tették ismét üzemképessé és 1928-tól a községi közvilágításra is használták. 1941-ben 277 ház, a lakóépületek 13%-a volt árammal ellátva. A huszas években a bővizű artézi kutakra vezetékes ivóvízellátást is kiépítettek: 1941-ig 722 lakóházat kapcsoltak be a vezetékes vízszolgáltatásba, ami városi szintű ellátást biztosított.

Az 1930-as években a gazdaságok fele 0-5 holdas törpebirtok volt. Mivel ekkora föld nem tartott el egy családot, a törpebirtokosok zöme földet bérelt és részesmunkát vállalt. Rajtuk és a kisparasztokon kívül 150 fős kisgazda és középparaszt (20-50 holdas) és kb. 130 fős gazda és nagygazda réteg (50-200 hold között) élt Kisteleken. 1930-ban a lakosság egynegyede élt tanyán és a szőlőhegyekben (Öreghegy és Újhegy) épített házban.1945-46-ban 726 földigénylő közül 590-nek juttattak földet, s a közöttük kiosztott átlagos földterület 4,3 kat. hold. 1948-ban az újonnan földhöz jutottak alakították az első termelőszövetkezeti csoportot, 90 kat. holdon. Az 1960. évi téeszszervezési kampány után három új termelőszövetkezet alakult: a Feketehalom, a Perczel Mór és az Új Élet MGTSZ. A fiatal munkaerő ezután a városi iparba áramlott és a mezőgazdasági keresők aránya 1960-tól 1970-ig 52,5 %-ról 34,3 %-ra csökkent, miközben az iparban, építőiparban dolgozó keresők aránya elérte a 39 %-ot.

1961 előtt helyben négy ipari üzem működött: a gépállomás (1953-tól), a tejüzem (1955-ben létesült), az Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (1959) és a kenyérgyár. Az iparban dolgozók nagy része ingázott, úgy mondták: ‘messzimunkás’ volt. 1961-ben a gépállomás helyén létrejött a HÓDGÉP Vállalat Kisteleki Üzemegysége, majd 1972-ben megkezdte a termelést a Fővárosi Kézműipari Vállalat Kisteleki Üzemegysége. E városi üzemek vidékre telepítése valamelyest csökkentette az ingázó munkások számát. 1949. január 9-én alakult, három értékesítő szövetkezet egyesülésével az egységes Földműves-szövetkezet, amely a település kereskedelmi ellátását városi szintre emelte.1953 őszén kezdődött a gimnáziumi oktatás, egy volt gazdaház felújított helyiségeiben. 1963 szeptemberétől a gimnáziumnak új, kétemeletes, korszerű épület ad otthont, ahol 1978 óta postaforgalmi szakközépiskolai tagozat is működik. 1975-ben 150 férőhelyes kollégium épült. A két intézmény körzeti szerepkört Iát el.

Kistelek 1kép
Kistelek 2kép
Kistelek 3kép

Teljes népesség: 7305

Terület: 69,19 km²

Járás: Kisteleki járás

Irányítószám: 6760

Testvérvárosok:

Årslev (Dánia), Poręba (Lengyelország), Gerace (Olaszország)

Weboldal: www.kistelek.hu/varosunk/index.php

Videó: https://youtu.be/3cKSBywc2mk

Közeli látnivalók

Balla Jenő író, színkritikus

Bitó Emil – Jelképtár

Bitó György fazekas népi iparművész életműve

Czékus Zoltán díjugrató sportteljesítménye

Gyifkó Gyula Kálmán bőrdíszműves népi iparművész életműve

Hell Csaba salakmotor versenyző sportteljesítménye

Hétkerék Egyesület

id. Vándor Rudolf fúvószenekar – fúvószenekari hagyományok

Kegyeleti Park és Múzeum

Keresztes Nagy Antal

Kiss András birkózó sportteljesítménye

Kistelek és Térsége Közművelődési és Hagyományőrző Kör

Kistelek népi építészeti emlékei (napsugaras vagy más néven „istenszömös” házak,…)

Kistelek Open Nemzetközi Táncverseny

Kistelek város köztéri szobrai

Kistelek-Ópusztaszer Éjszakai Gyalogtúra

Kistelek, Bibic-tó

Kisteleki Ede költő, újságíró

Kisteleki házi rétes

Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft termékei

Kisteleki Polgármesteri Hivatal

Kisteleki Sajt és Gasztronómiai Fesztivál és Mezőgazdasági Kiállítás

Klebelsberg Művelődési Központ

Kócsó Kápolna és Kálvária

Lelkes Ökotanya

Levendulatündér

Müller-szék

Müller-szék

Müllerszék (Kistelek – Széktó)

Polgár Gyula -labdarúgó

Pravoszláv Kápolna/síremlék

Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus

Szent István kút

Szent István római katolikus templom

Szombathelyi Árpád képzőművész, író életműve

Takács Zsolt ökológiai gazdálkodása – szőlőtermesztés

Tápai Antal szobrászművész

Tóth-Andor Anikó

Vicsay Lajos helytörténész, tanár

Vicsay Lajos Helytörténeti gyűjtemény – Múzeum

Termelők

Böröcz István

méhész

Szabó-Madarasi Edit, Szabó Máté

Natúr homoktövis termékek (Bogyólé) és magas homoktövis tartalommal készült gyümölcslevek (Savanyúl)

Vásárhelyi János

Egyedi stílusú- igényű iparművészeti és újrahasznosított termékek készítése

Vass Rózsa

Leginkább levendulaszirom, illatzsák, levendulaolaj és levendulavíz formájában hasznosítjuk a virágot. Készítünk párnabetétet és levendulás tönkölypárnát, hogy a nyugodt alvást elősegítsük De szeretünk kísérletezni, így kipróbáltuk, milyen szörpöket lehet készíteni levendulából. Készítünk édes és sós fűszereket, szappanokat, balzsamokat, krémeket, királynévizet., levendulazselét, levendulateát. Folyamatosan bővítjük termékválasztékunkat. Szívesen látjuk az érdeklődőket virágzás idején az ültetvényen fotózásra is. A Levendulatündér tanyája friss gyümölcsöket is terem, és a békés bárányaink simogathatók, kézből etethetők. Cégünk célkitűzése vegyszermentes termelés fenntartása, új levendulatermékek előállítása és széleskörű népszerűsítése.

X