Skip to main content

Deszk

Deszk létéről a XV. századtól kezdve vannak adatok.

A hosszú török uralom és a felszabadító háborúk pusztításai ezen a vidéken is nagymértékű elnéptelenedéshez vezettek. Története a továbbiakban tükrözi Magyarország mozgalmas múltját. Gyakran változtak földesurai, oklevelekben adás-vétel, elzálogosítás, újabb adományozások tárgyaként szerepel. Deszk 1552-ben került török uralom alá.Lakói egyre fogytak, s a település a 18. század eleji török háborúkban teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A Tisza-Maros szög 1718-1778. között a Temesi Bánsághoz tartozott, majd az 1779-ben visszaállított Torontál vármegyéhez. A katonai közigazgatást kamarai váltotta fel. A nagyrészt pusztává lett, egykor virágzó települések újjáéledése az 1740-es években felgyorsult a feloszlatott tiszai- és marosi határőrség tagjainak letelepítésével. A török közvetítéssel korábban hazánkba került és meghonosodott dohánytermesztés a század második felében egyre jobban elterjedt. Nagyobb munkaráfordítást igényelt. A munkaerő az új telepesek érkezésével biztosított volt. Sorra jöttek létre a dohánykertész községek. Deszk lakossága rövid idő alatt olyan mértékben megnőtt, hogy 1746-ban Szőreggel és Szentivánnal együtt községgé nyilvánították. 1719-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott. A temesvári igazgatóság 1746. március 29-én szerb határőr katonákat telepített be.

Deszk 1801-ig volt közvetlenül kamarai, kincstári kezelésben. Ekkor – Klárafalvával együtt – a báró Gerliczy család vásárolta meg. A vételkor feljegyezték, hogy az uradalom kiegészítő részeit, az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték föl. 1779-től a csaknem 1000 lakosú község Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. 1804-ben királyi adománnyal hatalmas birtokot kapott és vásárolt itt báró Gerliczy Ferenc (1748-1833). A több mint 7111 holdas uradalom Szőregtől a szomszédos Klárafalvára és a majdani Ferencszállásra is kiterjedt. A szerbek mellé lassan a nagybirtokon dolgozó magyarság is betelepült. A lakosság száma 1828-ban 1551, 1857-ben már 2240, 1910-ben 2944. Ebből 1526 szerb, 1361 magyar. 1830-ban a dohánykertész telepből fejlődött Ferencszállás. 1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján, leégett a község, a görögkeleti templom és a kastély is. 1859-ben épült föl a mai görögkeleti szerb templom, majd 1904-re a katolikus templom. Az első kastélytól nem messze 1884-ben építettek újat.Az első világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott. Észak-Torontál kilenc itt maradt községe Kiszombor központtal, mint csonka Torontál megye, 1923. december 31-ig működött. 1924. január 1-től 1945-ig Deszk Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy uradalmat felparcellázták és eladták. Ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő. Ebből már csak 303 szerb, mivel a húszas években sok szerb optált, költözött át Jugoszláviába. 1929-ben épült fel a nyolctantermes új állami iskola. A kastélyt 1929-ben a család eladta, s az állam gyermekszanatóriumot létesített benne. A második világháború után néhány évig zsidó gyermekek menhelye volt az épület, majd 1950-től ismét szanatórium, mely a hatvanas években a tüdőbetegekre specializálódott. Ma a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőklinikája van az épületben. A község a tanácsrendszer kialakításakor 1950-ben került Csongrád megye szegedi járásába. Lakossága 1949-ben 2861. A korábbi kisebb szövetkezeti csoportok 1970-ben a Maros Termelőszövetkezetben egyesültek. 1975-ben alakította ki telepét a községben a Taurus Gumiipari Vállalat. 1990-ben 2755 lakosa volt a községnek, s közülük 138 vallotta magát szerbnek. A községben szerb tannyelvű óvoda és általános iskola is működik.Dinamikusan fejlődő település, a mai lakosságszám 3681 fő, akik közül 4% vallja magát szerbnek.

Deszk 1kép
Deszk 2kép
Deszk 3kép

Teljes népesség: 3955

Terület: 52,05 km2

Járás: Szegedi járás

Irányítószám: 6772

Testvérvárosok:

Ninove (Belgium), Donnery (Franciaország), Königstein (Németország), Weisenbach, Baden (Németország), Oroszhegy (Románia), Rahó (Ukrajna), Törökkanizsa (Szerbia)

Weboldal: deszk.hu/

Videó: https://youtu.be/HcNIx8dExtg

Közeli látnivalók

“Kőttes Deszki Sóskifli

“Szent Száva” Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központ

„Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni” szólás és a hozzá kapcsolódó monda”

A deszki hajóvontatás

A deszki szerbek hímzés- és textilkultúrája

A Gerliczy-kastély kertje

A szerb főkötőn használt hímzés és díszítők

Az ország legnagyobb egybefüggő rózsakertje

Bánát Múzeum – Bánát Gyűjtemény- Népi Mesterségek bemutatása

Brza gibanica

Brza gibanica

Deszk Régi Iskola Épülete

Deszki magyarok Nagyasszonya templom

Deszki Művelődési Ház és Könyvtár

Deszki Nagy fa – QUERCUS (TÖLGY)

Deszki Szerb Emlékpark

Európai nyelesszemű légy (Sphyrocephala europaea)

Európai nyelesszemű légy (Sphyrocephala europaea)

Gerliczy-kastély

Gerliczy-kastély és kastélykert

Görögkeleti szerb templom

Kastélypark díszítő szobrai

Népi Hagyományőrző Közösségi Ház

Sportcsarnok

Szerb vásznon lévő aranyhímzés

Szerb vászon

Zoltánfy István

Zoltánfy István Általános Iskola

Termelők

Herczeg Melinda

ékszerek

X