Skip to main content

Csanytelek

Csanytelek a Csongrádi kistérségben, Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál – Budapesttől 154 km-re, Szegedtől 38 km-re, Csongrádhoz 15 km-re helyezkedik el. A községet keletről a Tisza, nyugatról Tömörkény község, északról Felgyő község, délről Baks község határolja.

Csanytelek a Csongrádi kistérségben, Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál – Budapesttől 154 km-re, Szegedtől 38 km-re, Csongrádhoz 15 km-re helyezkedik el. A községet keletről a Tisza, nyugatról Tömörkény község, északról Felgyő község, délről Baks község határolja. Területe 34,71 km2. A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabad strandjával ejti rabul.

Történeti áttekintés

A földrajzi fekvés volt a legfőbb ok, hogy a történelem előtti kor emberei állandóan lakóhelyül választották Csanytelek területét. A Tisza kifogyhatatlan halbősége mindig biztosította élelmüket. A királyság megalapításától kezdve a koronauradalmakhoz tartozhatott, amelyeknek központja Csongrád vára volt. A vidék lakossága már Szent Gellért működése alatt keresztény lett. A királyi birtokkezelés ispán kezében összpontosult, ennek voltak közvetlen alárendeltjei a hajdani halászok. A falu későbbi birtokosa, a garamszentbenedeki apátság, I. Géza királynak köszönheti alapítását. A Bars megyében fekvő monostor egyik birtoka lett Csanytelek is. A nagy távolság ellenére is tulajdona maradt a szerzetes rendnek a XV. század közepéig, valószínűleg a Mátyás király által foganatosított birtokcsoportosításokig. Az apátság alapító oklevelében szerepel először a falu neve Chonu névalakban. A későbbi oklevelek, amelyeket királyaink minden században újbóli megerősítés céljából kiadtak az új birtokosok részére, mindig más formában említik a falut (Chonu, Chani, Chano, Chantelek). Az alapító oklevél nincs meg eredeti alakjában, hanem II. András király 1217-ben átirat formájában újból kiadatta megerősítő záradékkal.
A tatárjárásig jól fejlődött a helység úgy népességben, mint gazdaságilag. A XVIII. század elején már meglévő temploma értékes bizonyíték arra, hogy elég népes hely. A tatárjárás mintha pontot tett volna a falura, a falu élete közel másfél századra elnémult, még 1421-ben is néptelenül álló pusztaság volt. A törökök 1526. szeptember 29-én rabolták ki és égették fel a közeli Pusztaszert. Valószínű, hogy Csany is megsínylette a török garázdálkodást. Egy 1559-es adóösszeírási okirat szerint a falu egy Ali Pir nevű török lovaskatona hűbérbirtoka volt. A község egyik legősibb része -Síróhegy- ebben a korban kapta a nevét. Ugyanis amikor a törökök megálltak pihenni, vérfürdőt rendeztek. Innen ered a “Síróhegy” elnevezés. A Sáry-család 1557-ben Tamás és Albert testvérek hűtlensége miatt elvesztette Csanyt és Sáp falut, de az 1561. évi adójegyzékben mégis az ő nevükön szerepel. A török pusztítások Gyula ostroma alkalmával elérték a falut, amely ezután éveken át pusztán állott. 1602 után Lugassy János lippai kapitány Csanyra telepítette embereit. Lugassy egyetlen örököse, Borbála leánya, 1615-ben Bercsényi Imre neje lett, így Csanyt szintén maguknak vallhatták. A Szendrődön tartott 1649. évi részleges gyűlésen rácoktól lakott falunak van feljegyezve. Csany neve 1701-ben a Bercsényi Miklóstól elkobzott javak között tűnt fel, mint puszta. 1702-ben II. Károly király Csongrád faluval együtt gróf Schlick Lipótnak adományozta. 1804-ben építettek fel egy vályog templomot, a mai elődjét. A ma is álló templom 1842-ben épült a plébániával együtt. Az 1848-as forradalom szele Csanyt is elérte. A szabadságharcot követően a község népessége jelentős növekedésnek indult. Ez részben annak is köszönhető, hogy a környező kisebb településeket idecsatolták (Síróhegy, Vidratorok, Fehértó) melyek közül Síróhegy már a község részévé vált, valamint 1937-re az addig Sövényházához tartozó Dilitor, Dögállás, Oláhállás, Sík és Síróhegy nevű külterületi lakott helyek is.

Közlekedési infrastruktúra

Csanytelek közlekedési helyzete ellentmondásos, megközelítése alsóbbrendű utakon lehetséges. Közlekedés-földrajzi adottságai jók, a legközelebbi transzeurópai folyosóhoz az M5-ös autópályához való csatlakozás lehetősége adott (a kisteleki csomópont 20 km), a fővárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi romániai és szerbiai határátkelők elérhetősége megfelelő, ugyanakkor a legközelebbi vasútállomás 15 km (Csongrád). A folyami hajózásba való bekapcsolódás lehetősége adott, noha a Tisza nem nemzetközi vízi út. A közlekedési infrastruktúra, a létesítmények jelentős részének kiépítettsége, szerkezete, illetve műszaki állapota – túlnyomó többségben – nem megfelelő, s ez korlátozza az adottságok kihasználását. A Csanyteleket érintő, Csongrádi kistérség közúti ellátottsága mind a főközlekedési, mind a térszerkezeti mellékutak szempontjából kedvezőtlen. A kistérségben sem autópálya, sem autóút, sem I. rendű főútvonal nincs. A fő közlekedési tengely az É-D irányú, 4519. számú Csongrád-Felgyő-Csanytelek-Szeged mellékút, amelynek jelentősége a kistérségen belüli kapcsolat, illetve a megyeszékhely elérhetősége tekintetében kiemelkedő. A települést három irányból is meg lehet közelíteni, távolsági és helyközi autóbuszjárattal 36 település érhető el átszállás nélkül. Vasútállomással nem rendelkezik a település, helyi tömegközlekedés szintén nincs.
A közutak műszaki állapota balesetveszélyes, a nyomvályús utak aránya a kistérségben az országosnál rosszabb, elsősorban az elégtelen teherbírású utak nagy aránya miatt. További hiányosságot jelent – elsősorban az autóbusszal jár mellékútvonalakon – az elégtelen burkolatszélesség, és a felületi hibák.

A települési önkormányzati úthálózat kiépítettsége igen alacsony (70%), a megyében a legalacsonyabbak között van, pedig csapadékos időjárás esetén a burkolatlan utak gyakran járhatatlanok. Megjegyzendő, hogy Csanytelek lakott területének nagy része külterülethez tartozik, így a valós a lakott terület úthálózatának kiépítettsége ennél is alacsonyabb. A lakosság 30%-a burkolatlan utak mellett él. A külterületi földúthálózat kezelési, fenntartási, karbantartási feladatait – források nélkül – az önkormányzat látja el. Ez csapadékos időjárás esetén, szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Így a külterületi lakosság és a mezőgazdasági termelés részére nem használhatóak egész évben a földutak.

Csanytelek 1kép

Teljes népesség: 2625

Terület: 34.71 km²

Járás: Csongrádi járás

Irányítószám: 6647

Testvérvárosok:

Adorján (Vajdasag)

Weboldal: csanytelek.hu/hu/

Videó: https://youtu.be/Yj2Q_T6DV0s

Közeli látnivalók

Csaj-tó

Csíramálé

Ezredéves emlékmű – köztéri obeliszk

Feszület

Feszület

Feszület

Feszület

Feszület

Halgazdasági kisvasút

Labodár

Labodár

Megyesi tó

Nepomuki Szent János templom

Nepomuki Szt. János szobor

Pálinkafőzés-Apró Mihály

Termelők

X