Skip to main content

Csanádpalota

A közel 600 éves település története 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. Nevét földesura díszes udvarházáról kapta.

Csanádpalota Csongrád-Csanád vármegye délkeleti részén, Makótól 20 km-re, a román határ mellett fekszik, a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán. Földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj.

Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó, délalföldi településforma. A belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. A határrendezés 1850. december 1-jén kezdődött, ekkor a terület 18.33 1 hold volt. Kövegy és Királyhegyes a XIX. század végén önálló község lett, s ezzel csökkent Palota területe.

A község területének alakulása a történelmi változásokkal összefügg. Csanádpalota területe 1920-ban még 16.272 katasztrális hold volt, 1990-ben pedig 7.776 hektár.

A területcsökkenés okai: A Trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, viszont a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét Csanádpalota kapta. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. 1921-1938 között vámőr-, majd határőr-, 1938-1944 és 1946-1949 között határvadászőrs települt, 1950-1975 között határőrs működött.

A vasúti forgalomba 1884-ben kapcsolódott be, ártézi kút 1893-tól van a faluban, 1956-ban 21 volt. A villanyt 1936-ban vezették be, a hidroglóbuszt 1962-ben állították fel. 1768-ban a kincstár templomot építtet a községben. Az első községházát 1790-ben építették, amit 1847-ben lebontották, csak 1857-ben tudtak újat építeni. 1897-ben a régi községházát teljesen átadták az iskolának. A mai polgármesteri hivatal a millennium emlékére Vertán Adorján tervei alapján, Krim József nagylaki építőmester kivitelezésében 1897. május 1-jére készült el.

Oktatás: a népoktatás 1872-ig római katolikus felekezeti, 1872-1902 között községi volt, attól kezdve állami. Gazdasági iskola 1932-ben létesült. 1963-67 között általános iskola és gimnázium, valamint diákotthon működött itt. Az I. számú óvoda 1893-ban épült fel a templom mögötti telken, a II. számú pedig 1906-ban készült el.

Egészségügyi ellátás: 1891-ben indult, egy orvos alkalmazásával. Régebbi alapítású a gyógyszertár, 1880-ban nyitották. Állatorvosi ellátás 1892-től van a községben.
Fontosabb egyesületei 1945 előtt: olvasókör (1882.), gazdakör, iparoskör (1893.), önkéntes tűzoltó egyesület (1894.), vadásztársaság (1900.) atlétikai klub (1913), munkáskör (1922), méhészegyesület és a rokkantak egyesülete. Mozi 1926-tól, az új művelődési házban 1973-tól üzemel (Jelenleg nem üzemel).

Napjainkban szintén több civil szervezet működik, jelentősebb a Polgárőrség, van Horgász, Lovas Egyesület, valamint a település hírnevét öregbítő Futball Club

Teljes népesség: 2783

Terület: 77,92 km²

Járás: Makói járás

Irányítószám: 6913

Testvérvárosok:

még nincs

Weboldal: www.csanadpalota.hu/

Videó: https://youtu.be/OiYCpa2h8Nw

Közeli látnivalók

A Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány és Csanádpalota Város Önkormányzatának értékteremtő beruházásai a Kelemen László Emlékpark létrehozásában 1993-2019

Asztalos P. Kálmán, Csanádpalota történet- és néprajzírója munkássága

Brengarten Henrik falufejlesztő tevékenysége

Csanádi vár köve

Csanádpalota Földvár

Csanádpalotai Dér István Általános Iskola

Csanádpalotai Helytörténeti Egyesület

Csanádpalotai kereszt

Csőrege

Diákszínjátszás Csanádpalotán

Emeletes iskola

Emeletes községház

Felszabadulási és függetlenségi emlékmű

Gólyák Csanádpalotán

Halász Tibor matematika–fizika szakos pedagógus, tankönyvíró

Kálmány Lajos, a népi kultúra gyűjtője szellemi hagyatéka

Kelemen László az első magyar színigazgató

Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány értékőrző, értékteremtő tevékenysége

Kelemen László Művelődési Ház

Kelemen László szobor

Kelemen László szobra

Margarinos kifli

Mikulich Tibor páncélos főhadnagy

Nagy Péter családjának kötélgyártó tevékenysége

Népi imák Csanádpalotán

Nepomuki Szent János szobor

Nepomuki Szent János- templom

Őshonos cigája fajta juh tenyésztése Csanádpalotán

Palotai búcsú

Palotai-tehénjárás

Tarhonyakészítés

Tótkalács

Vízenkőtt, kútbakőtt

Volt főszolgabírói lakás

Zellmann-malom romja

Termelők

X