Csanádalberti

A település környékén terül el a védett természeti értékekkel rendelkező Csikóspuszta.

1844

A község dohánykertészek letelepítésével jött létre, első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből.

1898

Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést jelenlegi nevét 1898 óta viseli.

1919

A 19. században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus szlovák volt. A település az első világháborút követően, 1919 és 1920 között majd egy évig román megszállás alatt volt. A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak.

1927

1927-ben nyílt meg az óvoda; ugyanebben az évben fejeződött be a Nagyatádi-féle földreform; a kiosztott házhelyeken egy évvel később már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából.

1946

A falu nemzetiségi összetétele 1946-ban gyökeresen megváltozott: a csehszlovák-magyar lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Felvidékről kitelepített magyarok alkották a lakosság zömét. Az 1950-es megyerendezés után a feldarabolódott Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került; a község 1973-ban önállóságát elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt.

1960

1960-ban jött létre a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet; ez 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét.

1990

Csanádalberti 1990-ig a Pitvarosi Közös Tanács társközsége volt, majd az első demokratikus választásokat követően – az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján – önálló településként él tovább. Az első demokratikus választáskor megválasztott képviselők: Mandák Istvánné, Petrovics Kálmán, Surányi Imre, Zatykó Pál, míg a település vezetését Lengyel Lajos polgármester látta el.