Árpádhalom

A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés és Csongrád-Csanád vármegye határán terül el. Helyzete periférikus, a közigazgatás és egészségügy Szenteshez köti, de Orosházával is van kapcsolat. A közút mindkét irányba kifogásolható minőségű, Békés vármegye irányába kimondottan rossz, pedig a lakosoknak Orosháza sokkal közelebb volna. Közúton érhető el, de a főúttól távol van. Vasúti kapcsolata nincs Árpádhalomnak.A település kifejezetten mezőgazdasági jellegű, a lakosság zöme ebből az ágazatból él. A termelés fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. A sertés tenyésztés szakosított telepen folyik. Jelenleg egy termelőszövetkezet üzemel és a vadászegylet vadgazdaságot tart fent, valamint egy tollüzem működik Árpádhalmon magánvállalkozásban.

A kereső népesség közel egynegyede dolgozik a környező városokban, elsősorban Szentesen illetve Orosházán.A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelek, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyar halom (domb) főnév.

A falu demográfiai folyamatai nagyon kedvezőtlenek. A lakosság jelentősen csökken. A korstruktúra határozott elöregedési tendenciát jelez.