Útmenti keresztek Apátfalván

Érték bemutatása:

A XV. század végére Európában elterjedtek a kültéren (tehát nemcsak templomokban) felállított keresztek. Manapság egyre több településen, egyházközségben ismerik fel e keresztek szakrális művészeti (népművészeti) értékeit, így egyre több helyen újítják fel ezeket. Az út menti keresztek többségét nem az egyház állíttatta. A hívek összefogása, egy-egy módosabb gazda vagy földbirtokos család fedezte a költségeket. Az egyház az újonnan állított kereszteket díszes ünnepség keretében felszentelte (benedikálta, azaz megáldotta). Ezeket az útmenti kereszteket főképpen települések határainál az utak mentén, országos jelentőségű utak, vagy mellékutak mentén, utak kereszteződéseinél, erdők, facsoportok szélénél állították fel. A keresztek anyaga készülhetett teljesen kőből; a talapzat kőből, rajta a feszület díszes kovácsoltvasból vagy a kereszttel együtt a talapzat is vasból; készülhetett teljesen fából, rajta pléhből, bádogból kivágott festett korpusszal. Egyszerűségüknél fogva ezek voltak a leggyakoribbak, s ezeket nevezték a népi szóhasználatban pléh Krisztusnak. Ezeknél a bádog-kereszteknél gyakran megjelent tartozék volt a csipkés szélű, ”rojtokkal” díszített, a kereszt vízszintes szárait összekötő, félköríves bádogtető is. Ezek a pléhkrisztusok leginkább az Alföldön terjedtek el. Az út menti kereszteket, hogy jelentőségüket kiemeljék, ill. hogy megvédjék a közvetlen környezetét, gyakran kerítéssel vették körül. Ezek készülhettek falécből, pallókból, a módosabb állíttató díszes kovácsoltvasból alakította ki.
Az egykori Csanád vármegyei Apátfalva bel- és külterületén több olyan robusztus megjelenésű kereszt látható manapság is, amely magas, sárgára festett (helyi fogalomhasználattal: meszelt) kő- vagy téglaépítmény, rajta díszes kovácsoltvas feszülettel, a fő oldalán pedig egy külön mélyedésben egy festett képet, bibliai jelenetet, legtöbbször a Piétát (a Fájdalmas Anya ölében tartja a halott Jézust) helyeztek el. A XVIII. századtól a napi gyakorlatban a tájékozódás volt az elsődleges szerepe. Ezek az építmények jelezték a földrajzi tájegységek, egy falu, tanya, szántóföld, legelő, földbirtok vagy dűlő kezdetét vagy végét. Támpontot adtak. Nem véletlenül nevezték ezek egy részét birtokkereszteknek.
Az ország azon vidékein, ahol a központi településen kívül elszórtan sok tanya állt (az Alföld ilyen volt), ezeken a tanyákon élőknek nem volt módjuk minden vasárnap a templomot felkeresni, sokszor a nagy távolság miatt, ill. közlekedési eszközök hiányában, így ezek a keresztek szolgáltak alkalmi istentiszteleti helyként is. Átvitt értelemben azonban ma is őrzik a lelki eligazodást, az ember korlátainak fontosságát, a földön túli értékekre való odafigyelést. Ezek a keresztek manapság is legalább egy-egy rövid imádságra, vagy egy egyszerű keresztvetésre indíthatják az előttük elhaladót.
A keresztek állításának természetesen egyéb okai is lehettek. Őrizhetik pl. egy-egy sorscsapás emlékét. Ezek a keresztek lehetnek fogadalmi emlékek is, készülhettek hálaadásból, valamely elnyert isteni ajándékért (fogadalmi keresztek). De gyakran állítottak kereszteket egy-egy tragédia helyszínén emlékeztetőül, vagy hálából valamilyen bajból való megszabadulásért. Ha a kereszt előtt elhaladtak, az asszonyok keresztet vetettek magukra. Fontos ájtatossági helyek voltak a keresztek. Apátfalva község belterületén három fakereszt, három vaskereszt, a külterületen négy vaskereszt áll.
Fakeresztek: 1. Legrégibb a Templom utca és Kölcsey utca kereszteződésében álló fakereszt. Ezen a környéken már az 1783-ban készült I. katonai térkép is föltüntet egy útszéli keresztet. Ehhez a pap vezetésével még az 1930-as években is jártak májusi ájtatosságra. Vittek feszületet, lobogót és virágot. Útközben imádkoztak és énekeltek. Ez a kereszt eredetileg nem itt állt, egy közeli helyről lett áttelepítve. Langó Ferenc és Langó Mátyás állította 1957-ben. Saját kezükkel faragták akácfából a fa részt, jól láthatók az elnaggyázott baltanyomok. 2015-ben a Langó Zsolt és a család ma élő tagjai körbenézték a keresztet, kisebb mozgatás hatására kidőlt.
Így ma, 2015. szeptemberben a kereszt a Templom utcai házuk udvarán van elfektetve, a korpusz felújítás alatt. Sajnos olyan magas fát elég nehéz találni, amiből felállíthatnák a keresztet. Kerítése nincs.
2. A második fakereszt a Rákóczi utca elején áll, a Kereszt utcánál a kereszteződésben. Itt búzaszentelést tartottak. Ez a kereszt 1988-ban díszkerítést kapott. Elbontott temetői sírrácsból Varga József készítette, halványzöldre festette. 2012-ben a kereszt már nagyon rossz állapotban volt, ezért kivették, és másik fakereszt került a helyére. A kereszt körül ezüst színű lett a kerítés, virágcsokrok díszítik. A kereszt előtt márványtábla áll. Felirata: Szent Gellért-kereszt „Vándor ki e kereszt előtt elhaladsz, Köszöntsd rajta függő Megváltódat! Szíved és ajkad őszinte imája Esdjen égi áldást rád és családodra!” Az egykori évszázados kereszt helyén az erdélyi Székelyvarság buzgó plébánosának és híveinek adományából újraállíttatta Apátfalva hívő népe az Úr 2012. esztendejében. Álld meg, Uram, mindazokat, akik e kereszt felállításában buzgólkodtak!
3. A harmadik fakereszt 2015. július 26-án lett állítva a falu fogadalmi ünnepén. A Szent Anna kereszt nevet viseli. A Szoborkertben található a vasúti átjáró mellett. A kereszt előtt váza, benne virágok vannak, kerítése nincs.
Hatszögletű tégla alapra helyezett vaskeresztek: Minden kereszt a 6. kivételével nyolcszögletű alapra épült
1. A templom előtti kereszt 1962. június 21-én veszélyes helyzettől mentette meg a híveket. Egy részeg kocsis megvadult lovaival az úrnapi körmenet résztvevői felé vágtatott, de csodával határos módon sebesülés nem történt, a kocsi a keresztnek ütközött, azt ledöntötte. A korpusz sértetlen maradt, de a keresztet negyven helyen kellett meghegeszteni.
2. A község keleti határánál, a Széchenyi utca legelején, közvetlenül Magyarcsanádnál lévő kereszt 2015-ben szépen felújított gondozott, ápolt. Ezen a környéken a II. József kori katonai fölvétel jelöl egy keresztet. Amikor még gyalog jártak a radnai búcsúba, itt mindig megálltak imádkozni.
3. A település nyugati szélén, az országút kezdeténél lévő Antal-keresztet Antal Márton állította az 1863. évi nagy aszály után. Mai élő családtagok: Beke Mihály.
4. Mély vallási buzgalom hozta létre a királyhegyesi és csanádpalotai út találkozásánál a Langó-keresztet. Langó Mihály és felesége, Balog Anna Isten dicsőségére 1866-ban állíttatta. Szűcs János plébános szerint Langó Mátyás jóravaló, buzgó katolikus, aki fél éjszakákat is elimádkozik a tanyája sarkán lévő kereszt előtt, sőt a tanyai nép a Langó-kereszt előtt végez ájtatosságokat, különösen pénteken és vasárnap is, mikor az utak állapota miatt vagy más okból misére nem mehet.
5. A makói országút mentén, a Csorgón túl áll a Kiss Lajos-féle kereszt.
6. Továbbhaladva, a makói műút mellett van az egykori Macsán-tanyánál a Macsán- vagy határkereszt. Négyszögletű téglaalapra épült.
7. A Királyhegyes felőli út közelében áll a Kardos Noé-féle kereszt, ezt a község egykori bírája emelte. Mindet ma is gondozzák.

Érték indoklása:

A népi vallásosság megjelenési formája a keresztállítás utak mentén. Az apátfalvi nép buzgó vallásosságát hirdeti a 10 felállított kereszt. A népi építészet és vallásosság szép emlékei.