Szent Mihály Plébániatemplom

Érték bemutatása:

Településünknek már a 14. században ( 1334) volt saját temploma, de a törökvész idején elpusztult. Mária Terézia intézkedésének köszönhetően Engl Antal csanádi püspök 1753-ban Apátfalvát önálló plébániává emelte, első plébánosa Moholányi István lett. A kincstár 1754-ben elkezdte a templom építését, közben február 14-én a plébános meghalt. A templom szentéjében temették el. Tamás szegedi ferences szerzetes működése alatt készült el a templom, ő kezdte meg az anyakönyvek vezetését; a halotti anyakönyvet 1759. január 3-tól, az esketésit 1763. március 15-től. A templomot 1757. szeptember 29-én Nedves János makói kanonok szentelte fel Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Búcsúját a védőszentje napján szeptember 29-én tartjuk. 1774-ben Lovász Mihály kincstári uradalmi prefektus 48 uncia súlyú ezüstkelyhet adományozott az egyházközségnek 1831. évi kolera megszűnésének emlékére az egyik mellékoltárt Szent Anna tiszteletére állították.
1840-ben díszes barokk tölgyfa padokat készíttettek. 1842-ben megújították a Szent János és Szent József mellékoltárt. 1846-ban egy 1108 fontos és egy 30 fontos harangot öntettek. A haldoklók csengettyűjét lélekharangot Lengyel Ádám ajándékozta az egyháznak. A toronyórát 1847-ben Bognár Lajos szegedi kovácsmester készítette. A főoltárt, amely Szent Mihály arkangyal sátán feletti győzelmét ábrázolja, 1854-ben Pesky József készítette, az orgona 1859-ből való. A Szent Anna-képet a bécsi Kargl Károly festőművész festette. 1865-ben a Langó család csillárt vett a templomba. 1902. május 10-én a templomba belecsapott a villám. A régi templomról 1916-ból maradt föl részletes leírás. A torony, mely a templom homlokzatának közepén áll, erős téglaépítmény piramis alakú ,födéllel, mely zsindellyel van fedve. A tornyon van egy gömb, s azon egy bádog kereszt. Van benne: a chórusnál négyszárnyú egyenes fejű ablak fatokban, üvegre festve sodronyhálóval; egyszárnyú deszkaajtó a chórustól kezdődő lépcső előtt; padlásajtó, mely lécből van; kétszárnyú zsalus ablak festve, vasalva; a feljáró a toronyba több darabból álló pofagerendába vésett deszkalépcsőzet; deszkapadozat a harangházban. A szentélyben a főoltár két oldalán színes faszobrok állnak: a Jézus szíve- és Mária szíve szobor tiroli műhelyből valók.
A 20. századra a templom kicsinek bizonyult állaga avult. Az 1916. szeptember 23-i jegyzőkönyv szerint: „Ósdi épület, úgy tűnik fel, mintha senki sem volna a gondozója, sem látogatója. Pedig a jámbor hívek oly nagy számmal látogatják, hogy be sem tudnak szorulni, azért a templom előtt buzgólkodnak még télidőben is. Tornya az épülettömbből jóformán ki sem emelkedik. Tetőzete zsindely, lebontásra vár.” 1917. február 16-án három harangot szereltek le a toronyból, hogy a haza védelmére felhasználhassák. 1917. december 4-én elvitték a maradék harangot is. 1922-ben érkezett az első harang, majd 1923-ban a többi három új harang a templomba. A templom bővítését 1932-ben Tóbiás László szegedi műépítész tervei alapján Stampay János szegedi mérnök, építési vállalkozó végezte el. A befogadóképességét növelendő, egy-egy oldalhajót építettek, melyek fölé karzatokat emeltek. A fő és mellékhajók között 3-3 nyílás található, a karzatnál árkádos kiképzésű. A templom hossza 32.5 méter, szélessége 11 méter. Ekkor nyerte el bazilikás belső tere a mai formáját. 1932-ben a közadakozásból összejött pénzből Csúry Ferenc szegedi órás elkészítette a toronyórát.
Az újjáépített templomot 1935. október 6-án szentelték föl. 1940-ben, Szigetiné Hideg Ágnes költségére a főhomlokzat fülkéibe Bakonyi Viktor szegedi szobrász által készített Szent István és Szent Imre szobrokat vásároltak. 1957-ben, a templom fönnállásának 200. évfordulóján renoválták a templomot és a plébániát. 1976-ban süttői vörösmárvány borítású liturgikus teret és szembemiséző oltárt építettek. Ekkor szűnt meg a Szent József és Szűz Mária mellékoltár. 1991-ben Mohai Attila iparművész az oldalhajóra üvegablakokat készített. Jobbról Szent Gellért, Batthyány-Strattman László, Mindszenty József; balról Szent József, Szűz Mária és Salkaházi Sára emlékére. A tabernákulum ajtaját tűzzománc technikával Fehér Margit iparművész készítette. Az egykori provinciális, falusi barokk templomot a bővítés és újjáépítés során gazdagon díszített, látványos és reprezentatív hatású neoreneszánsz templommá alakították át.

Érték indoklása:

A Szent Mihály Plébániatemplom hűen tükrözi az apátfalvi lakosság katolikus hitét, amely nem csak formalitásokban, hanem zsigereken átható, mindennapi életünkön átsugárzó hitben mutatkozik meg.