Szent István római katolikus templom

Érték bemutatása:

A Szent István király tiszteletére szentelt templomot 1825–1831 között építette a kegyúr, Szeged Város Tanácsa, klasszicizáló későbarokk stílusban, Grisszer János és Lipovszky Henrik tervei alapján. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületként védettnek nyilvánította. Az épület anyaga: bazaltkő, homokkő és tégla. Méretei: 48 m hosszú, 16 m széles, tornyának magassága 36 m. Ez a templom volt az 1920-as évekig az egyetlen kőépület a településen. 1832. január 5-én szentelte fel a templomot Kreminger György esperes. A plébános ebben az időben Szilber Lajos volt. A templom belsejét eredetileg fehérre meszelték, később készült a falakat díszítő ornamentika és a mennyezeti freskók. 1912 – 1915 között Breisach Béla plébános bibliai jelenetekkel festette ki a mennyezetet. A teljes újrafestést 1938 – 1940 között Frank Mihály szegedi festő végezte dr. Krämer Tamás plébános megbízásából.
Ekkor kerültek a mennyezetre a Szent István életéből választott jelenetek Bicskei Karle János festőművész keze nyomán: 1. Szent István az égben a magyar szentekkel imádkozik Magyarországért; 2. Szent István átadja Szent Imre hercegnek az Intelmeket; 3. Szent István a szegényeknek alamizsnát oszt; 4. Szent István megalapítja a Csanádi egyházmegyét. A falakat díszítő ornamentika is ekkor készült. A villanyvilágítást 1927-ben szerelték be a templomba s karácsony éjszakáján, az éjféli misén gyulladtak ki először a fények. A templomtornyot 1929-ben Krämer plébános megmagasítatta. 1985-ben a templombelső került renoválásra, 2012-ben pedig a templom külseje, teteje, tornya. A neoklasszicista stílusú főoltár már 1835-ben készen volt s István királyt ábrázolta, amint Imre herceget a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére oktatja, buzdítja. A jelenlegi Jézus szíve oltár helyén Szent Vendel tiszteletére (a pásztorok védőszentje) állt oltár. A vele átellenben lévő Mária oltár sem így nézett ki eredetileg.
A missziós kereszt eredetileg az oldalbejárattal szemközti falon függött. Ma már az oldalbejárat nem látható és a kereszt helyén egy lisieux-i Szent Teréz oltár áll, a missziós kereszt pedig a templom végében, jobb oldalon kapott helyet. Ezen kívül a kistelekről elszármazott szobrász, Surányi Sándor Szent Rita szobra, és Tápai Antal Assisi Szent Ferenc szobra látható még. A templom előcsarnokából nyíló fülkében foglal helyet a Szent Józsefet ábrázoló szobor, vele szemben a Skapulárés Szűzanya. A templom orgonájáról 1858-ban történik említés. A mai orgonát 1896-ban szerezték be a millennium emlékére. Szép és értékes dísze a templomnak a fából faragott, 14 állomásból álló keresztút, melynek minden egyes darabja egy-egy család adománya.

Érték indoklása:

A település legkiemelkedőbb építészeti értéke.