Szent István kút

Érték bemutatása:

1892-ben a községben csupán 3 iható vizű kút volt – ivóvizet csak májustól augusztus közepéig szolgáltattak, később eső- és hólével telítődtek, homokossá és férgessé lettek, komoly közegészségügyi problémákat okozva. De tűzbiztonsági okokból is halaszthatatlan volt az ügy. December 24-én Loeszl Jenő képviselő-testületi tag és társai előterjesztették az ártézi kút ügyét. A község területén Majláth Imre telkén már volt ártézi kút, de használatáért tulajdonosa házanként évi 3 Ft-ot kért. Majláth a kút fúrásáért 1500 ft-ot kért, ez községi szinten is óriási összeg volt – ráadásul az ellenzőknek igaza volt abban, hogy a tanyai ásott kutakat úgysem tudják vele helyettesíteni. Végül z egészségügyi törvény 10.§-ára hivatkozva kényszerrel rendelték el a község első ártézi kútjának fúrását Majláth irányításával a főtéren. Költségeit a község takarékpénztárából fedezték – ezután a községben az Ártézi Kút Érdekeltség biztosította az ivóvizet.
Már az 1920-as években kiépült a hálózat; 1940-ben 11 ártézi kút működött a községben. Vicsay 1929-ben megjelent művében 12 kútról ír, de megjegyzi, hogy még sokan a régi kutak vizét használják, különösen a központtól távolabb eső utcákban. Az első ártézi kút ´kútoszlopát, kifolyóit´ 1902-1903-ban készítették el. 1938-ban a község a tulajdonát képező 3 kat. hold 638 négyszögöl területet a Szeged-Budapest út építéséhez a kincstár részére díjmentesen átengedte. A kövesút készítés egyben az ártézi kút elbontását is jelentette a falu központjában. Felállítása utána város méltó emléket emelt a múlt ezen szép örökségének, elkészítve a régi kút pontos mását ugyanazon a helyen (a Szeged-Budapesti és a Csongrád-Majsai országutak kereszteződésében létrehozott körforgalom közepén), ahol egykoron Kistelek első kútja állott.

Érték indoklása:

Művészi értéke mellett a település történetét idézi.