Szegedi Szabadtéri Játékok

Érték bemutatása:

A Szabadtéri Játékok elindulása (1931), illetve újraindulása (1959), és egész története jelképezi egy európai városi tér vallási és kulturális hagyományainak kiegyensúlyozott, sőt, kifejezetten termékeny, barátságos együttélését. Szeged kulturális centrummá fejlődését gróf Klebelsberg miniszter tudatos, decentralizáló kultúrpolitikája alapozta meg. De a kolozsvári egyetem Szegedre költöztetése mellett a Fogadalmi templom és a Dóm tér nagyszabású építkezései nemcsak az ő koncepcióját és Rerrich Béla építész álmait, terveit, hanem a hétköznapokban feszített munkát, ugyanakkor jól átgondolt és szoros együttműködést követeltek az államtól, az egyháztól és a várostól egyaránt. 1930 októberében, a Szegedet szinte teljesen elpusztító Nagy Árvizet követő fogadalom 50. évfordulóján, harangzúgás mellett vonultak fel az állam, az egyház, és a város prominens képviselői a Dóm felszentelésére. Az állam, az egyház és a város példás együttműködése azonban ezzel nem ért véget: a Dóm tér eredeti adottságaiból szinte azonnal megszületett egy nagyszabású, különleges szabadtéri színház terve.

Akkoriban, a trianoni veszteség után különösen felértékelődött a nemzeti kultúra, aminek magas minőséget biztosító, egyben széles körben is hatni képes formája természetesen a szabadtéri színház volt. Számos magyar város – köztük Pécs és Debrecen is – próbálta megvalósítani ugyanezt a tervet, de végül Szegednek sikerült. Ám a város ereje önmagában kevés lett volna a nagyszabású, éveken át folytatódó előadássorozatok létrehozásához, de készségesen, és szinte azonnal segített az állam és az egyház. Részvételükkel 1931 májusában Szegeden miniszteriális bizottság alakult, és döntött a Nemzeti Színház Magyar passiójának nyári bemutatásáról: ezzel kezdetét vette a Szabadtéri Játékok nagyszerű, sikerekben gazdag története. A Szegedi Szabadtéri Játékok ma az ország legnagyobb, legsikeresebb, egyben Közép-Európa egyik karakteres nyári zenés színházi fesztiválja, melyen szezononként közel hetvenezer ember fordul meg. A szabadtéri színház fontos kulturális missziót teljesít. Valamennyi műfaj (opera, operett, musical, tánc, komolyzenei koncert, próza) képviselteti magát a Dóm téri színpadon. Ha egészséges arányt tudunk a műfajok között kidolgozni, akkor ezzel a szó legnemesebb értelmében vett magyar népszínházi hagyományt folytatjuk.

A Szabadtéri Játékok színházi funkciója mellett Szeged városának vitathatatlanul legnagyobb idegenforgalmi attrakciója is. Mint az utóbbi évek közönségvizsgálatai kimutatták, a nézők többsége már idelátogató vendég. Jelentős számban érkeznek Budapestről és vidékről, leginkább az ország és régiónk nagyvárosaiból. Fontosnak tartjuk, hogy nézőink, vendégeink itt-tartózkodásának ideje alatt megismerkedjenek a várossal is, a nevezetességekkel és a kulturális értékekkel. Ezért vezettük be az előadások jegyeinek értékesítésekor az „árukapcsolást” a Reök-palota kiállításaival, és egyéb programjaival. A Szabadtéri Játékok a város egyik leghatékonyabb vállalkozásfejlesztési projektje is. Az idelátogató vendégek ugyanis költenek, és ezzel a helyi szolgáltatások árbevételét növelik. 2006-ban mértük először – országosan is elsőként – az úgynevezett addicionális kiadásokat: az előadásokhoz közvetlenül kapcsolódóan a vendégeink mire, és mennyit költenek. Ezáltal az előadások komoly helyi fogyasztást is generálnak, több százmillió forintot évente.