Semlyékek

Érték bemutatása:

Különleges táji elemei a Homokhátságnak a Semlyékek. A szél mélyítő munkájának eredményeként jöttek létre ezek a ma foltszerűen elhelyezkedő képződmények, melyek jellegzetes gazdag flóra- és faunavilággal rendelkező vizenyős, lápos, akár egyszerre szikesedő, a helyiek által láprétfő-szikalj mintázatúnak nevezett élőhelyekké alakultak. Szép emlékei a terület természetes növénytakarójának. Habár mára a fragmentálódás okán sokat sérült a folytonosság közöttük, ma is jelentős ökológiai zöldfolyosót alkotnak. Kerner Antal ezernyolcszázas években megjelent cikkében is ír erről a tájról „Ismeretlen fogalom a felvidéki ember előtt a semlyék, mint mi előttünk, alföldiek előtt, a láz, holott mind a kettő a jószágtartó gazda kincses bányája. Semlyék az alföldi ember tanyarétje, láz a felföldinek hegyi kaszálója. És bár az anyatermészet ezt is egyenlőképpen benépesítette Flóra istenasszony tarka ruhás leányaival, mégis a változó talaj és a nem egyenlő éghajlat egybe másban különbséget szabott közöttük…”

Érték indoklása:

Igen gazdag növényzettel és állatvilággal rendelkeznek. Egyes területeken nem ritka a szibériai nőszirom, mocsári gólyahír, közönséges lizinka, réti füzény, festő rekettye, gyíkhagyma, őszi vérfű, sárga bórkóró, mocsári kosbor, kisfészkű aszat, tarackos tippan, lappangó sás, nádképű csenkesz, kigyófű, sziki kerep, sziki cickafark, zsióka, mezei zsálya, osztrák len, üstökös pacsirtafű, üstökös madártej, csörgős kakastaréj, fürtös gyöngyike, tejoltó galaj. A kétéltű állatok közül vöröshasú unka, kecskebéka. Hüllők közül vízisikló, fürge gyík. Gazdag a madárvilág is, cserregő nádiposzáta, nádirigó, barázdabillegető, egerészölyv, fácán, fülemüle, kakukk, mezei pacsirta, sárgarigó, vörös vércse. Gyakori az európai őz és a  mezei nyúl.