Sándorfalvi citerajáték

Érték bemutatása:

Budai Sándor 1956 januárjában 15 fővel kezdte el a zenekar szervezését, amelynek támogatását a helyi kisipari termelőszövetkezet vállalta fel. Első fellépésükre 1956 decemberében került sor a homokpusztai iskola kultúrtermében, ahol műsorukkal nagy sikert arattak. 1963-ban számos nehézséget okozott az a miniszteri rendelet, amely megtiltotta a „kultúrcsoportok” számára a teherautón történő utazást. Az első korszak a megalakulástól (1956) kezdődően az 1980-as évek elejéig tartott, amikor az együttest Budai Sándor vezette. A zenekar minden gondját-baját igyekezett a vállára vennie, mivel karbantartotta a citerákat, megszervezte a fellépéseket, összeállította a műsorokat. Eközben párhuzamosan az általános iskolában egy kis csapat is próbálgatta eltanulni és megtanulni a citerázás rejtelmeit. Budai Sándor elismerésként be is vette őket a „nagyzenekarba”, és már együtt nyerték meg az 1974-es Arany Páva Népzenei versenyt. Ezek a fiatalok képezték a későbbi zenekar gerincét. 1974 és 1980 között az alapítótagok fokozatosan lemorzsolódtak.

Budai Sándor a „zabolátlan” fiatalokkal nem nagyon tudott mit kezdeni, így a zenekar vezetését átadta a legtehetségesebb tanítványának Gulyás Ferencnek. Budai Sándor vezetése alatt az együttes az eredeti népzenét próbálta közvetíteni, akár a pengetési stílust, akár az éneklést, akár a népdalcsokrok szerkezetét vesszük figyelembe. 1968-ban a Szegedi Nemzetközi Néptánc Fesztivál záróünnepségén Jancsó Miklós felkérte a zenekart arra, hogy szerepeljen a Fényes szelek című filmben, amelyet 1969-ben mutattak be. 1978-ban a Szinetár Miklós által rendezett Rózsa Sándor című TV sorozatban a citerazenekart ismét lehetőséget kapott a közreműködésre, mivel előadásukban a Rózsa Sándor balladáját ismerhette meg a közönség. 1974-ben Budai Sándort felkereste Lengyelfi Miklós filmrendező, hogy szeretne vele készíteni egy portréfilmet munkásságáról és a citerakészítésről. „Citerakészítő” címmel az alkotást néhány hónap elteltével vetítették először, amelyben a zenekar is megjelenik egy sándorfalvi napsugaras ház előtt. Meghívást kaptak Sárosi Bálint „Cigányzene” című könyve televíziós filmsorozatának felvételére is, amelyre 1971-ben a Magyar Televízió Szabadság téri stúdiójában került sor.
1972-ben fejeződött be a Röpülj Páva sorozat, amely országos népszerűségre tett szert. 1973 őszén rendezte a Magyar Hazafias Népfront, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió a Nemzetközi Aranypáva folkórversenyt. Budai Sándor vegyes korosztályú zenekart vitt magával, hogy gyermekhangok is színesítsék a műsort. A döntőt decemberben Székesfehérváron rendezték, ahol megnyerték a nemzetközi első díjat, valamint a Hazafias Népfront különdíját is, amit a közönségszavazatok alapján ítéltek oda. Az 1970-es évek elejétől számíthatjuk azokat a jelentős szemléleti és szerkezeti változásokat, amelyek hatására a népművészeti hagyományok sokkal összetettebb, árnyaltabb szerepet kezdtek játszani a magyar társadalomban. Ekkor indult útjára a Vass Lajos nevéhez köthető Röpülj Páva, mely az egész országot megmozgatta. A magyar népzenekutatás új összefoglalása készült el itt, az addig ismeretlen dallamok felhasználásával, szebbnél szebb népdalokkal, dalcsokrokkal. Sanyi bácsi 63 évesen átadta a vezetést a fiataloknak, azzal az indokkal, hogy: „A generációs különbséget már nagyon érzem a lelkemben.”
Így alakult ki a mai zenekar. Tagjai minden alaptudást, hangszert, dinamizmust, a sándorfalvi stílust, a nevelést, színpadi viselkedést Budai Sándornak köszönhetnek. 1988-ban ugyan nem neveztek be országos versenybe, de abban az évben Egerben voltak egy országos népzenei találkozón, melyen egy új népdalcsokrot játszottak profi szinten. Itt jelen volt a KI MIT TUD stábja is, abból az apropóból, hogy hátha találnak egy-két új arcot, akiket be tudnának venni a produkcióba. Meg is tetszett a zenekar stílusa, hangzása, egyedi dinamikája, ezért azonnal felkérték Őket, hogy minden előzetes válogató, selejtező nélkül szerepeljenek a televíziós elődöntőben. De innen csak a középdöntőig jutottak a „mindenható zsűri” jóvoltából… ámde a televíziónézők – mondhatni az ország – szavazatainak köszönhetően bekerültek a döntőbe, ahol is a hangszeres kategóriát megnyerték. A zenekar azóta is töretlenül dolgozik azon, hogy Budai Sándor népművész tanítása mindenfele eljusson.

Sokat emlegetett kifejezés a sándorfalvi-stílus. Ez a stílus egy temperamentumos játékmódot, tiszta, erőteljes és magával ragadó éneklést, s egy ezáltal teremtett dinamikus hangzást takar pikoló, prím, tenor és basszus hangszerek bevonásával és ezek kombinálásával. Mind a zene, mind pedig az ének szempontjából a hangzás, s az ennek szellemében történő felépítés eredményezte ezt a sajátságos stílust, ennek köszönhetően ismerhető fel népzenei körökben a sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar.

Érték indoklása:

Egy olyan játéktechnikai elem, mely csak településünk citeramuzsikájára jellemző.