Rónay-kúria

Érték bemutatása:

Szabadon álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, kontyolt nyeregtetős épület, keleti homlokzatán pillérekre támaszkodó háromnyílású tornác, két oldalán egy-egy befalazott tornácárkád, melybe ablakot nyitottak. A homlokzatokon szalagkeretes, könyöklőpárkányos ablakok, az övpárkány fölött magtárablakok. A nyugati homlokzat középrizalitja timpanonnal lezárt, félköríves záródású nyílások, az osztópárkány fölött félköríves padlásablakok. A nyugati bejáraton át az egykori dísztermet egy rekonstruált lépcsőről és teraszról lehet megközelíteni.

Érték indoklása:

1846-ban királyi engedéllyel az Oexel család régi nemességét megtartva nevét Rónayra változtatta, illetve ehhez a zombori előnevet is használhatta. A család jelentős szerepet töltött be Csongrád és Torontál vármegye életében. A családból került ki különböző időkben a két vármegye főispánja, alispánja, aljegyzője, táblabírája, országgyűlési képviselője, törvényszéki bírája. Az ő gazdaságaik adtak munkát a zomboriaknak, az ő kúriáikban és kastélyukban folyó művészeti, politikai és társadalmi összejövetelek jelentették a község számára a kulturális életet. Rónay Lajos (1821-1890) tagja volt az 1848. júl. 2-ra összehívott országgyűlésnek, így 1849. ápr. 14-én jelen volt Debrecenben, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ülésen is. A szabadságharc bukása után őt is bebörtönözték, de 1850 nyarán kegyelmet kapott. 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett, 1871 és 1889 között pedig Csongrád vármegye főispáni tisztét töltötte be, emellett 1881 és 1886 között Hódmezővásárhely főispáni tisztét is ellátta. A Szegedi utcán álló Rónay-kúriát Rónay Lajos 1850 után építtette, a bővítmény 19. század végén épült. 1955-től vendéglő, amelyet 2006-ban állítottak helyre.