Római katolikus erődtemplom Óföldeák

Érték bemutatása:

Az óföldeáki templom története a 15. századra nyúlik vissza, bár feltételezések szerint a hely már az Árpád-korban lakott volt. Az idők folyamán átalakítások, bővítések, hozzáépítések történtek, és olyan teljes átalakítás, hogy még szakrális funkciójától is megfosztották egy időre az épületet. A templom környezete a Száraz-ér és környéke mindig is vízjárta, lápos, mocsaras terület volt, az időnkénti áradások idején és az ellenséges betolakodók pl a törökök támadása esetén is az erődtemplomhoz menekült a lakosság. A templom a mai időkben is kiemelkedik, kimagaslik környezetéből, messziről is jól észrevehető. A hajdani templom magas tornyát a környékbeliek jól tudták használni őrtoronyként is, el lehetett látni Szeged, Makó és Hódmezővásárhely irányában is.

A templom története 1729-től szorosan összefonódik a Návay-családdal, akik a környék kegyurai voltak. Ők anyagilag, építőanyaggal és felelős gondolkodással viseltettek a templom, és a település vallási élete iránt. A templom „közelmúltbeli eseményei: Az 1845. májusi árvíz elpusztította a falut, és a település rövidesen új helyen (mai Földeák település) épült föl. Návay Károlyné az elhagyott templomot kétszintes magtárrá alakíttatta át, tornyát 1874 és 1883 közt lebontatta. Návay László (1883–1954) orosz fogságból hazaérve, 1923–24-ben fogadalomból újjáépítette az egykori templomot. Kikérte hozzá Istók Zoltánnak, a makói városi mérnöki hivatal mérnökének szakvéleményét, aki alapos fölmérési és átalakítási rajzokat is készített, de az épület föltárását és a helyreállítását jó érzékkel, autodidakta módon maga Návay László végezte.

A főoltár, a szószék és a kegyúri pad az elbontott makói marosi fahíd anyagából készült. A neogótikus főoltárt – ami az Alföldön ritka szárnyasoltár – 1927-ben Návay Aranka adományaként, Návay László tervei alapján Gardi István helybeli asztalosmester készítette. Középütt Mária, Szent István király és Szent László király szobrával; a szárnyasoltár két kinyitható szárnyán a történeti Magyarország búcsújáró helyeinek Mária-képeit festették meg: jobbról keletet Mária-Radna, délt Tersattó-Fiume, balról északot Nagyszombat, nyugatot Fraknó vára kegyképével. A Cecília mellékoltár Návay Mária adományából épült. A téglából falazott másik mellékoltárt a bejárat melletti fülkében helyezték el. A kor historizáló fölfogásában helyreállított templomot Szűz Mária a keresztények segítsége tiszteletére 1924. május 24-én Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. A helyreállításról Návay László forrásértékű följegyzéseket készített.

Az 1970-es években a gótikus falszövet és a boltozat egyre jobban kezdett szétnyílni, a toronysisak olyan avult volt, hogy le kellett emelni. Az Országos Műemléki Felügyelőség javítások helyett az általános fölújítás mellett foglalt állást. A régészeti kutatást dr. Béres Mária, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze végezte. Ezek során, a templomdombon 11. századi település nyomaira, 11–12. századi temetőre, 12/13–14 századi sáncolás és megtelepedés nyomaira bukkantak. A fölújítás során nem változtattak a templom hosszán, nem bontották vissza a középkori állapotra. Az 1923–24-ben épített tornyot viszont elbontották, mivel ott a korábbi ismert periódusok egyikén sem állt torony. A huszártorony az 1778–80. évi bővítésre került. A tetőhéjazat a korhű zsindelyezés helyett hódfarkú cserépfödést kapott. 1998-ban a templomot körülvevő erődöt is rekonstruálták.

A szentélyben látható üvegablakok 1924-ben készültek, Róth Miksa műhelyében és Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Mártát ábrázolják. A Szent Márta ábrázolások elég ritkák az itthoni római katolikus templomokban 1995-ben Szilágyi András üvegművész rekonstruálta őket.” „Jelenleg befejeződött az óföldeáki erődített középkori templom régészeti-műemléki kutatásának és helyreállításának első fázisa. Az épület visszakerült az egyház és a helyi közösség használatába. Mint az Alföld egyetlen erődítésrendszerével helyreállított középkori műemléktemploma jelentős szakmai és közművelődési érdeklődést, idegenforgalmat vonz. „ DR. BÉRES MÁRIA

Érték indoklása:

Az óföldeáki erődtemplom a térség, vagyis a Dél-Alföld egyetlen falusi gótikus temploma, a magyar művelődéstörténetnek országosan is számon tartott, egyedülálló műemléke. A helyreállított árok, és fal a templommal és temetővel együtt egy teljes erődöt alkot. Így mint a térség egyetlen erődített temploma kiemelt figyelmet érdemel.