Pátfolvai kalács

Érték bemutatása:

Apátfalván nagyrészt a sós kalácsot sütötték, kácsasülthöz, lakodalomba, vőfélykalácsnak is ez
volt a módi.
Szigeti György gyűjtéséből:
„Apátfalván a legrégebben ismert kelesztett tészta a …guba és a lángos mellett a fenéken
sült, fonyott kalács volt. Kalácsot általában ünnepekre, halotti torra, lakodalomra, csökre
(körösztölő), azonkívül böjtös pénteki napokon és szombat délre sütöttek.
Készítéséhez a finom nullás liszt a legalkalmasabb. Régen nemcsak a kenyér, hanem a kalács
sütéséhez is komlóélesztőt használtak. Később a serélesztő lett az általános. …
Régen főként lakodalomba, halotti torra, -vagyis amikor több köllött-, akkor fenéken (a kemence
fenekén) sütötték a kalácsot. Ennek a neve fenéken sűtt kalács ma is. Másik fajtája a tepszibe sűtt
kalács.
A kalács készítésekor előbb kovászt tettek kevés tejjel vagy vízzel. Mikor megkelt, akkor tejbe
sót, cukrot áztattak. Ezt vájlingba vagy cseréptálba tették és hozzáadták a szükséges lisztet.
Gyenge tésztát dagasztottak belőle, majd kelni hagyták. Zsírral, tejföllel vagy vajjal finomra dagasztották és nyújtás közben sodorták. Vagy fonyott kalácsot, vagy dúcot (kisebb briós forma) készítettek.
A kalácsot töltötték is lekvárral, mákkal vagy cimettel (fahéjjal). Ilyenkor dúcnak csinálták, és
sodrás előtt a tésztát széthúzták, hogy a tölteléket beletegyék.
A lakodalmi kalács ugyanúgy készült, csak újabban margarinnal dagasztják. Régebben általános
volt, hogy a lakodalmi kalácsot szegfűszeggel is ízesítették.”
Kétféle formája lehetett a dúc (kerek) vagy a fonott (hosszúkás) kalács.
A régi világban, amikor még otthon sütötték a kenyeret, ünnepekkor kalácsot is készítettek.
Olcsó, töltelék nélküli sült tésztaféle volt. Vajjal dagasztották, kemencében sütötték.
Az ügyes háziasszony sokáig dagasztotta, jól kidolgozta, és így a tészta nagyon könnyű, a kalács
foszlós, nagyon finom lett. A teteje szépen megpirult. Kalácsot mindenütt sütnek, de híre járta,
hogy a pátfolvai asszonyok híresen finom kalácsot is tudnak sütni a béles mellett.
„Karácsony napja-december 25. Az éjféli mise után a legtöbb helyen kocsonyát és kalácsot
ettek….
„Nagybőjt Jellegzetes böjti ételek voltak: olajos pite, olajos káposzta, olajos görhe, poroja,
kőtt bodag krumplival és olajjal, sós bodag, sós-paprikás kenyér, hajába’ sűtt és főtt krumpli, érett
túrú, vajjal készített kalács, lepény és száraztészta. (Görhe, poroja, bodag: kenyérpótló
tésztafélék.) ….
„Nagyszombat, húsvét A régi öregek közül sokan akadtak még századunk első évtizedében is,
akik a húsvéti sonkát és kalácsot húsvét reggelén korán elvitték a templomba, hogy a pap
megáldja, megszentelje.”
„Húsvét másnapja A legényeket sonkával, tojással, kaláccsal és borral kínálták meg.”
„Az első világháború után az aratás végén általában lepényt és kalácsot sütöttek. Aratás után
az asszonyok már erre is jobban ráértek. ….”
„Hozzávalók: 1 liter tej, 1 csomag élesztő, 1csomag ráma margarin, vagy két vaj, 12-15 dkg, zsír, 4 evőkanál cukor, 1 evőkanál só, kb. 1,5 kg liszt, 1 tojás
Készítése:
(Egy nagy tálban készítjük el a tésztát. Jó, ha a helyiségben meleg a levegő, hamarabb kel majd a kalácstészta.) A langyos tejbe beletesszük az élesztőt, a 4 evőkanál cukrot és felfuttatjuk az élesztőt, majd beletesszük az 1 evőkanál sót, hogy elolvadjon.