Palásti Annuska meséi

Érték bemutatása:

A magyar mesemondók népes táborában női mesemondóként jelentős helyet foglal el Palásti Anna. A mesélés náluk családi hagyományként élt. Meséinek forrása az édesanyja és édesapja, akik szüleiktől, nagyszüleiktől sajátították el és örökítették át a mesélés tudományát. Meséiben előtérbe kerül a nőiesség, az érzelmek árnyalt megjelenése. Az „igazi, kikristályosodott csongrádi mesekincset voltaképpen Palásti Anna meséivel azonosíthatjuk”. Az örökség páratlan népnyelvi dokumentum. A mesefa előadása révén megelevenedik a századforduló csongrádi helyi nyelvjárása. Repertoárjával az utolsók egyike, aki városias környezetben mondta el meséit, mégis a hagyományos alföldi táj mesehagyományaiból táplálkozott. A magyar mesekincs hagyományos vonásait, a műfaj legjellemzőbb korszakának keresztmetszetét őrzi. Palásti Anna meseszövegei a régi Csongrádot idézik. Hozzá hasonló kevés akad a szülőföldjén.