Nepomuki Szent János szobor

Érték bemutatása:

Közép-Európában sok hídon, folyó mentén, átkelőknél látható az a barokk szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Halálának módja miatt a hidak folyók, hajósok, vízimolnárok, halászok, egyszóval a vízenjárók védőszentje s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb, legnagyobb tisztelettel ölelt szentjei közé tartozik. János pap vízben lelte halálát. „Nepomuki Szent János igen népszerű volt a régi Csanád egyházmegye hívei körében is. Az 1913. évi sematizmus szerint Nepomuki Szent János volt a titulusa Bakóvár, Perjámos, Körösbökény, Világos, Csanádpalota, Lippa, Csősztelek, Teremi, Torontáltorda, Nagybecskerek, Tiszafa, Nagykárolyfalva, Párdány templomainak; több kápolnának: Alsóelemér, Csák, Csitó, Dognácska, Makó, Nagyzsám, Temesrékas, Temesújfalu helységekben.”
A falu történetében olvasható: A kincstár felépítteti Nepomuki Szent János tiszteletére 1773-ban a mai templomot. „Csanádpalotán Nepomuki Szent János nemcsak a templomnak volt a védőszentje, de a főtéren egy kápolnát is emeltek tiszteletére, sőt két harangot is az ő emlékére öntöttek. Minden bizonnyal a kápolna a 18. század végén épülhetett, ugyanis a Historia Domus szerint 1826-ban már renoválásra szorult. A főtéri kápolnát 1837 áprilisában bontották el, anyagát a szilvásiaknak ajándékozták kápolnaépítés céljából. A szobor baldachinházát szintén a főtéren, a mai polgármesteri hivatal előtt állították föl, szobor házát s kupoláját a plébános tervezte, abba kegyeletből a régi szobrot helyezte el. Innen a templom délnyugati sarkához telepítették át. A hatszögű baldachinház öt oldala árkádos kiképzésű, tetőzete virágkehely alakú, bádog sisakján kereszt áll. A naiv kivitelezésű faszobrot élénk színekkel festették.” Nepomuki Szent János tisztelete a faluban valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Palota a régmúltban a szabályozatlan Maros folyó mellett feküdt. A közelmúltban is volt földterülete a községnek, 1884-ben Brengarten Henrik javaslatára megvásárolták a Külső és Belső csigai legelőt, a Maros mai folyómedre közelében. Jámborné Balogh Tünde (Makó) az apátfalvi Nepomuki szobor ruházatáról részletesen ír, papi ruhája jellegzetes ábrázolási módja a szentnek, így ezek igazak a csanádpalotai szoborra is.
„A szobor arca részletei elnagyoltak, de formában követi a Nepomuki Szent János szobrok ábrázolási hagyományait, amelyek felismerhetővé teszik. Hosszú reverendája fölött fehér karinget visel, vállán körgallér, fején papi föveg úgynevezett birétum, kezében feszület. Fejét alázatosan félrehajtja, mint aki megadja magát a kikerülhetetlen sorsnak, és türelmesen áll.” A szent tiszteletét Tóth Ferenc a makói József Attila Múzeum igazgatója kimerítően részletesen feldolgozta. Tóth Ferenc: A Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében (Makó, József Attila Múzeum) „A piactér rendezése” „1900 őszén a csanádpalotai képviselőtestület elhatározta, hogy emléket állít a nemrég (1898-ban) elhunyt Erzsébet királynénak. A piacteret Erzsébet térnek nevezték el, s a téren díszparkot (fákkal, cserjékkel) alakítottak ki. A parkrendezésnek azonban útjában volt a Nepomuki Szent János szobor, amely egy fedett, kőből készült kis épületben állt. Nepomuki Szent Jánost az egész Dél-Alföldön nagyon tisztelték, ő volt például a gyónási titok, az úton lévők, a földművesek védőszentje. Csanádpalotán a templomot is neki ajánlották.
Gulácsi Mihály bíró 1900. november 3-án levelet küldött a püspöknek, amelyben kifejtette, hogy a szobor ugyan az egyházközség tulajdona, a helye (a piactéren) azonban a községé. Így a falu elöljáróságának joga van dönteni a szobor helyéről. A régi, rossz állapotban lévő szobor helyett egy új készíttetését javasolta. A költségekhez a község 200 koronával járult hozzá. Kálmány Lajos vezetésével a hívek között is megindult a gyűjtés. Az új szobrot 1901-ben a tér másik oldalán állították föl, vasráccsal vették körül. Az alkotást a temesvári Nagy János szobrász és oltárépítő mester készítette.” „A főoltáron 1850-ig Szent Kereszt Felmagasztalásának képe volt, ekkor azt egyik mellékoltárra helyezték, onnan pedig a Nepomuki Szent János átfestett szobrát a főoltárra helyezték. Úgy érezhették, hogy a templom titulusát jobban kifejezi egy festmény, ezért Nepomuki Szent Jánost ábrázoló főoltárképet Szikora György (1788—1862) makói képíróval 1850-ben megfestették.”

Érték indoklása:

Nepomuki Szent János kápolnája a népi vallásosság szép példája. A templom védőszentjének külön kis baldachinházzal körülvett szobra áll a templom mellett. A szobor és a ház ma is gondozott, viszonylag jó állapotban van. Névünnepe május 16-án van, ekkor van a templom búcsújának ünnepe is.