Nagy Tamás- Alternatív Méhészete

Érték bemutatása:

Nagy Tamás immár tizenöt éve él családjával a pusztaszeri tanyavilágban, és egyik nagy szerelme az alternatív méhészet, melyet – eredeti szakmájánál fogva – tudományos alapossággal művel. Tanyájuk mellett az elmaradhatatlan fakerítés szomszédságában különféle alakú méhkasok húzódnak meg a bokrok tövében. A méhek sok más rovarral ellentétben nem „alszanak” télen. Lelassulnak az életfolyamataik, mégis viszonylag éber állapotban vészelik át a hideg évszakot – meséli a biológus. Évekkel ezelőtt egy „ranger” – azaz természetvédelmi őr – állást hirdetett a Kiskunsági Nemzeti Park. Erre pályázott sikeresen Nagy Tamás biológus. A férfi és felesége, Kriszta is azok közé a jól képzett fiatalok közé tartoznak, akiknek a természetvédelem és a természetközeli életmód sokkal többet jelent puszta divathóbortnál. A tiszta levegőért, a csendért, a vegyszermentes környezetért cserébe a városi élet kényelmét adták. A tanyasi életmód tavasztól ősz végéig komoly fizikai munkát követel a vidéki emberektől.
Az öreg alföldi portát hosszú évek alatt ökotanyává varázsolták. A kifejezést azokra a tanyákra használják, melyek gazdái a megszokottnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Komposztvécé, gyökérzónás (nádas) víztisztító és napkollektorok jelzik, hogy a tanyasiak igyekeznek minimálisra csökkenteni ökológiai lábnyomukat. Állati erővel szántanak, kézzel aratnak, saját készítésű vesszőkosarakat és nemezruhákat is használnak.
A saját építésű kemence nemcsak finomságok sütésére, hanem az épület fűtésére is szolgál. Pompás tűzhelyük kemence-gyomrában fahasábok ropognak. Az asztalon mentatea és repceméz, aranyszín sült tök szeletek társaságában.
A „szeri ranger” méhcsaládjai az év nagy részében nem a vegyszerezett repceföldek virágain legelésznek, hanem a környező réteken és akácosokon. A Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő tanya ugyanis jogilag szabályozott védettséget élvez a káros emberi tevékenységektől. Sajnálatos tény, napjainkban sok méhcsalád pusztult el hazánkban csávázott vetőmagok miatt. Leginkább a monokultúrás repceföldekről gyűjtögető rovarocskák az áldozatok. A méhek érzékenységét jelzi, hogy azoknak a repcevirágoknak a pollenjétől pusztulnak el, mely növényeknek eredetileg csupán kicsinyke magját kezelték vegyszeresen.