Skip to main content

Nádas-tó

Érték bemutatása:

A város különleges földrajzi helyzetű, lévén természet-földrajzilag alapjában eltérő jellegű két táj határán. Ez a kettősség jól tükröződik jellegzetes talajaik eltérésében, amely maga után vonja természetes növénytakarójuk változatosságát és mezőgazdasági hasznosításuk különbözőségét is. Az erősen szikes talajú buckaközi laposokban és a Fehér-tó körül egykor sokkal nagyobb kiterjedésben előforduló növénytársulás, amelyet a vegetációs időszak nagy részében víz borít. Ez a vízborítás általában nem túl mély (25–50 cm), de nagy sótartalmú, legtöbbször erősen lúgos kémhatású. A legnagyobb vízmélység a tavaszi hóolvadást követő időszakban alakul ki, majd természetes körülmények között folyamatosan csökken, miközben a víz egyre sósabbá válik, egyre inkább bepárlódik.
A vegetációs időszak végére ennek a társulásnak az élőhelye fokozatosan kiszárad. Ez az élőhely tehát ott alakulhat ki és maradhat fönn, ahol a talajvízszint magas, és a területen jelentős a párologtatás. A szikes mocsarakban általában majd embermagasságú kákafélék nőnek. Közéjük keveredhet még nád is. Amíg vízborítás van, addig a vízi növényzet is megtelepszik, de a víz elpárolgásával elpusztul. Mivel ezeket a szélsőségeket az itt élő növényeknek el kell viselniük, csak néhány faj tud ilyen körülmények között megmaradni. A kiszáradás után ezeken a helyeken új, sótűrő növények telepednek meg, pl. magyarpalka, sziki útifű és ősszel a szikest lila színbe öltöztető sziki őszirózsa. Más növények alkalmazkodnak a vízszint csökkenéséhez, és vízi formából szárazföldi formába alakulhatnak, mint pl. a 5–30 cm-es buga virágzatú fehér tippan.
A mélyebb rétek, legelők jellemző növénye a tarackos tippan, ecsetpázsit és a tömegesen előforduló mézpázsit. A szikes mocsarak állatközössége a szikes rétek és tavak állatfajainak keveredésével jön létre. A nedves tocsogókat tavasszal bíbic-párok veszik birtokba, a mélyebb vizű nádasokban pedig az utóbbi évtizedekben újra fészkel a nyári lúd. Mint általában a sziki társulások, ez a társulás is veszélyeztetett, mind természetes okok (kiszáradás), mind lecsapolásuk, területvesztésük miatt. Védelmükhöz megfelelő mennyiségű és minőségű vízről (nem édesvízről!) kellene gondoskodni számukra, s a gyomosodás megakadályozására a nagyobb állományokat kaszálni kellene.

Érték indoklása:

Célunk a természet adta csodás világ megőrzése a jövő nemzedékének.

Járás: Szegedi járás

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma: 63/2014 (V.29.) Kt.

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Sándorfalvi Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Sándorfalva

Irányítószám: 6762

Érték szakterülte kategória: Természet

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): http://www.knp.nemzetipark.gov.hu/

Nádas-tó 1kép
X