Skip to main content

Mátó Istvánné Szigeti Margit csuhéfonó munkássága

Érték bemutatása:

Mátó Istvánné 1933-ban született Apátfalván egy tanyán, ahol a családja élt. Állatokat legeltettek gyerekként, de szívesen segített a konyhában is sütni, főzni. Felnőve tápéi asszonyoktól tanulta meg a csuhéfonást. Nagyon érdekelte és lenyűgözte az a sok szép tárgy, amit csuhéból lehetett készíteni. Táskát, papucsot, lábtörlőt és sok minden mást is. A hosszú téli estéken foglalkozott a csuhéfonással. Sok időbe telik, mire egy darab elkészül, ügyes fürge kezek kellenek hozzá. Ma már egyre kevesebbet csinálja, de azért még időnként kikerül a kezei közül egy-egy szép táska. A csuhéfonás menete: az első lépés, hogy lenni kell sok tiszta, ép csuhénak.
Ősszel kell szedni, legjobb a kézzel tört kukorica. Nem lehet a csuhé szakadozott, penészes, saras. Kombájn után nem lehet szedni csuhét, mert szakadt. Az ép leveleket szét kell szedni egyenként levelekre és le kell szakítani a két szélén levő rózsaszínes részt. Hosszában leszakítani, mert nem lesz egyöntetű, egyszínű a szatyor. Valamint a levél felső végén a vastag részt, ahol a cső van, le kell ollóval vágni. Ha megvan, a csuhét 1 cm-es darabokra kell felhasogatni, utána beáztatni. Sodrás kezdésekor a fakereten lévő szögre hurkot kell sodorni, a kereten kívül kell áthaladni a túlsó oldalra, majd vissza, a szögön kell megfordulni. Így elkészül a szatyor két oldala. Utána ráfordul a másik két oldalra, ezzel együtt elkészül a szatyor alja is. A két nagyobb oldal beszövésénél jobban kell figyelni. ott mintát is lehet beletenni, de fontos, hogy szép szimmetrikus legyen. Figyelni kell melyik sorban merre lép fenn és a felvetés alatt, így alakul ki a minta. A minta készítése hasonlít a szövéshez. Beszövéskor figyelni kell, hogy kellően vastag és megfelelően sodrott legyen a szál, ez a tartósság záloga. Vannak kedvenc mintái és néha újat is kitalál. Ha minden oldal kész és a fülek is elkészülnek, elkészült a szatyor.

Érték indoklása:

Mátó Istvánné egy ritka mesterségbeli tudás képviselője, csuhéból készít lábtörlőt és szatyrokat. Munkái gyönyörűek, esztétikusak, stabilak, erősek, masszívak. Csak kézi erővel, egy fa rámára készíti munkáit. A nedves kukoricacsuhét használja fel alapanyagul, sodrással állítja össze, mely miután megszárad, megkeményedik, stabilizálódik. A szatyrok környezetbarátok, mert csak természetes anyagot használ, ha sok év után tönkremennek, új fület tud rájuk készíteni. Ha pedig a tároló rész is elkopik, mivel természetes anyag, nem terheli a környezetet, lebomlik.

Járás: Makói járás

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Apátfalva Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Apátfalva

Irányítószám: 6931

Érték szakterülte kategória: Kultúra

Mátó Istvánné Szigeti Margit csuhéfonó munkássága 1kép
Mátó Istvánné Szigeti Margit csuhéfonó munkássága 2kép
Mátó Istvánné Szigeti Margit csuhéfonó munkássága 3kép
X