Skip to main content

Maros folyó

Érték bemutatása:

A Maros folyó a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered, és Szegednél torkollik a Tiszába. A folyó és hullámtere értékes növény- és állatvilágának ad otthont.

Érték indoklása:

A Maros folyó a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered, és Szegednél torkollik a Tiszába. Teljes hossza megközelítőleg 749 km, a magyarországi szakaszé ebből 48 km. A Maros alsó szakasza Magyarország és Románia között határfolyó. Napjainkban ezen a szakaszon is még kismértékben változtatja medrét, ezért nevezik ezt a részt „mozgó” államhatárnak. Itt minden tizedik évben a sodorvonalban állapítják meg az államhatárt. Ezen a részen több szigetet is épít, legnagyobb közülük a Magyarcsanád szomszédságában elterülő úgynevezett „Senki szigete”. Vizében a hazai halfajok jelentős része előfordul, több bennszülött is él benne, mint a homoki küllő (Romanogobio kesslerii), magyar (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber), továbbá gyakori a védett kőfúró csík (Sabanejewia aurata) és a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser). A védett puhatestűek közül gyakran találkozhatunk a lapos tavikagylóval (Pseudanodonta complanata) és a tompa folyamkagylóval (Unio crassus). A víz fölött nagy tömegben rajzik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo). Gyakran kerül a szemünk elé a sárgalábú folyami-szitakötő (Gomphus flavipes) és a feketelábú folyami-szitakötő (Gomphus vulgatissimus). A rovartani ritkaságok közül említésre méltó a fenékjáró poloska (Aphelocheirus aestivalis), a nagy karmosbogár (Potamophilus acuminatus) és a négypúpú karmosbogár (Macronychus quadrituberculatus) előfordulása. A folyó hullámtere és szigetei sok helyen még igen vadregényesek, természetes állapotban fent tudtak maradni, galériaerdei értékes növény- és állatvilágának adnak otthont. Többfelé virít a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), továbbá liánszerűen nő a ligeti szőlő (Vitis sylvestris). A madarak közül Makó környékén költ a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a békászó sas (Aquila pomarina). Makó határában létesült egy gémtelep, mely legnagyobbrészt szürke gémekből (Ardea cinerea) áll, de fészkel benne még bakcsó (Nycticorax nycticorax) és kis kócsag (Egretta garzetta) is. A homokpadokon kis lile (Charadrius dubius) költ, ugyanitt megfigyelhetünk billegetőcankót (Actitis hypoleucos), hegyi billegetőt (Motacilla cinerea), továbbá átvonul a haris (Crex crex) is. A folyó hullámterének jellegzetes védett állatai a bánáti csiga (Drobacia banatica) és az európai nyelesszemű-légy (Sphyracephala europaea), melyet először hazánkban Paulovics Péter fedezett fel a Marostorokban 1997-ben, a Maros mentén több helyen, így a Makói híd lábánál is megfigyelhető.

Járás: Makói járás

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Makói Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Makó

Irányítószám: 6900

Érték szakterülte kategória: Természet

Maros folyó 1kép
X