Makói hagyma

Érték bemutatása:

A makói vöröshagyma egy vöröshagymafajta, melyet Makó térségben termesztenek. Csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát. A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségében a magot vetik el. Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. Ez ugyan ellenkezik a hagyma faji természetével, hiszen a növény már a második évben magot akar hozni, de a hagyományos makói vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért a tenyészidőt egy évvel meg kellett toldani.

A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott. Az ősi makói vöröshagymát minden bizonnyal magról termesztették, és az itteni természeti adottságok miatt apró maradt. A nagyobbakat elfogyasztották, az aprókat viszont elduggatták; így alakulhatott ki fokozatosan a dughagymás termesztési mód. A kisméretű dughagyma nem tartalmaz elég tápanyagot ahhoz, hogy elvetve magszárat (bördőt) hozzon, de a belőle termesztett étkezési hagyma sem túl nagy. A makói termesztési eljárás titka a nagyobb méretű dughagymák hőkezelése (szárítása). Ennek következtében a hagyma nem hoz virágszárat, tehát nagyobb fejképzésre képes. A hőkezelés, mely sajátos makói eljárás.

Forrás: http://hungarikum.hu

Érték indoklása:

A makói hagyma különleges minőséget képvisel, szárazanyag- és illóolaj-tartalma egyedülállóan magas. Aranyvörös színe példanélküli. Hűtőtározó nélkül Zsófi napig, azaz május 15-ig eltartható. Ilyen minőségű hagyma csak nálunk található. Makó ettől világhírű. Az 1896-os világkiállításon aranyérmet nyert.