Makói csordajárás

Érték bemutatása:

A terület mind kultúrtörténeti, mind természeti értéként egyaránt nagy jelentőséggel bír. A Makó közvetlen közelében található Csordajárást korábban legelőként hasznosították. Az állattartás csökkenésének következtében a legelő jelleg egyre inkább háttérbe szorult és kaszálóként hasznosult, amit szántók és gyümölcs ültetvények váltottak fel, majd a 1980-as évektől a makóiak kertjei jelentek meg. Napjainkra a gyümölcsösök eltűntek az öblözetből, és keskeny erdősávokkal tarkított szántók, rétek valamint kiskertek uralják a területet. A folyó és a gát mentén fűz-nyár ligeterdőkkel találkozunk. Az erdősávok egyik fontos állományalkotó fafaja a kocsányos tölgy. Védett állatai közül említésre méltó a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a sápadt éjcincér (Trichoferus pallidus), a hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis), a szalmacincér (Calamobius filum) és a macskahere cincér (Pilemia hirsutula). Faunisztikai ritkaságként mindenképp meg kell említeni a bozontos cserjecincér (Cortodera villosa) előfordulását.

Érték indoklása:

A terület kivételes természeti jelentőségű, ugyanakkor a terület komoly művelődéstörténeti szereppel is bír.