Skip to main content

Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága

Érték bemutatása:

Langó Istvánné, Langó Terézia 1927. november 29-én született Apátfalván. Tősgyökeres apátfalvi, végtelenül szerény, egyszerű, de büszke ember volt, aki mélységében ismerte faluját és annak életmódját. A házimunka mellett kézügyességéből, szépérzékéből fakadóan a hímzéssel foglalatoskodott. Nem véletlen, hogy a helyi termelőszövetkezet 1978-ban felkérte a himzőszakkör vezetésére. Ennek a szakkörnek lett jogutódja később az akkori Művelődési Házban működő Díszítőművészeti Szakkör egészen 1988-ig, melynek szintén vezetője volt. Elvégezte a „C” kategóriás szakkörvezetői tanfolyamot is.
Az apátfalvi fehér hímzés mintáinak gyűjtése, őrzése, megtanítása, átörökítése volt hitvallása. Ez a hitvallás vezette, hogy a hímezni szerető lányok asszonyok az apátfalvi hímzést tanulják meg először. Ez mellett szinte hazánk minden tájegységének motívumvilágát is megismerték. Külön érték Terike néni munkásságából, hogy elkészített egy térképet, melyen minden tájegység hímzése szerepel. Szakköri tevékenységének legfontosabb érdeme az eredeti motívumanyag átadása volt, legyen az az apátfalvi, vagy legyen pl. kalotaszegi, vagy hódmezővásárhelyi. Ebben „könyörtelen” volt. Képes volt hetekig hímzőfonalak után járni Makóra vagy Szegedre, hogy az eredeti színvilág jelenjen meg az elkészült munkákon. Nem csak a helyi kiállításokon láthatták a szakkör munkáját, országos kiállításokon (Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Makó) is bemutatkozott. Az ekkor kapott „kiváló” elismerések mutatják, hogy minden kézimunka Terike néni magas szakértelmét, gondosságát, minőségi munkáját dicséri.
Nem csak a szakkört vezette, sok egyetemista és szakember is felkereste otthonában. Mindenkinek készségesen „mesélt” és megmutatta saját gyűjtését, nem csak az apátfalvi fehérhímzést, de a falu népviseletét, a textíliákat is. A szakkör utolsó kiállítása 1988-ban, a 20 éves jubileumon volt. Bár a szakkör nem működött tovább, de Terike néni tovább „dolgozott”. A néprajzi kiállítások is az ő szakmai irányításával kerültek megrendezésre. 1998-ban Apátfalva Község Képviselőtestülete „Apátfalva Községért” kitüntető címmel ismerte el tevékenységét. Gyűjtött minden olyan tárgyi emléket is, melyek az apátfalvi ember, szülők, nagyszülők életmódját, a tradicionális múltját mutatják be. Közel 300 db tárgyat adományozott a Pátfalváért Egyesületnek, akik tisztelettel és féltve őrzik a múlt értékeit az Eszterlánc Ház „tisztaszobájában”. Az oda ellátogatók sokszor könnyes szemmel és ámulattal nézik mindazt, amit Terike néninek is köszönhetően őseik értékeit jelentik. A legszebbek talán a duplán hímzett párnavégek, terítők melyek, ma már szinte megismételhetetlenek.

Érték indoklása:

Úgy mondjuk, „Apátfalva, a Dél-alföld gyöngyszeme”. Az apátfalvi ember különbözött nyelvében, szokásaiban, életmódjában a környező településektől. Ez magyarázható azzal is, hogy itt nem volt nagybirtok, és az apátfálviak, a pátfalviak zárt közösségükben sajátos kultúrát alakítottak ki. Istenfélő, büszke, másoktól mindig különböző emberek akartak lenni és különbözőek voltak is. A közösségen belül minden életterületnek megvoltak a „vezéregyéniségei” a szó legnemesebb értelmében. Egy ilyen „vezéregyéniség”, apostol és tanító, őrző és átörökítő volt, Langó Istvánné, Terike néni. Több helyen létezik országunkban fehér hímzés. Ahonnan őseink „hozták” az részben Jászjákóhalma. A mi fehérhímzésünk csak annyiban az, hogy fehér alapon, fehér lyukhímzés, de amiben a mienk különleges az az, hogy a levelek, virágszirmok, a páva, stb. duplán hímzett. Tehát ez is mutatja a pátfalvi ember másságát. Terike néni egyedüli személy volt a faluban, aki a legmagasabb színvonalon, elhivatottsággal, precizitással, minőségben „művelte e gyönyörű mesterséget.” Nem csak késztetést érzett arra, hogy saját maga gyönyörködjön egy-egy kézimunka elkészítésével, hanem késztetést érzett arra is, hogy gyűjtse a mintákat és azt átadja másoknak is. Őrző és átörökítő volt egy személyben. Nélküle, fogalmazhatunk úgy, nem maradt volna fenn az a csodálatos népi érték, mely csak Apátfalvára jellemző. A Terike néni által megőrzött motívumvilágot egyre többen használják ünnepi viseletük díszítéseként.

Járás: Makói járás

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Apátfalva Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Apátfalva

Irányítószám: 6931

Érték szakterülte kategória: Kultúra

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): Királyhegyesi Otília: Hagyományápolás. Az apátfalvi fehérhímzés nyomában Csongrád Megyei Hírlap 1984. szeptember 25. Makó monográfiája 3. Makó néprajza Makó, 2008. 458. oldal; Dr Kovács Józsefné: Csongrád megyei fehérhímzések Szeged 1985. Kovács Józsefné: Csongrád megyei fehérhímzések c. könyv 7. oldala Langó Istvánné által gyűjtött kézimunkák, melyek mintarajza szerepel a könyvben.

Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 1kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 2kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 3kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 4kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 5kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 6kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 7kép
Langó Istvánné Langó Terézia, a fehérhímzés apostolának munkássága 8kép
X