Kukovetz Nana

Érték bemutatása:

A Sándorfalvához valamilyen módon kötődő képzőművészek közül Kukovetz Nanáról él a legellentmondásosabb kép. S talán nemcsak azért, mert az 1885-ben Szegeden született festőnő rövid ideig élt a településen, hanem azért is, mert személyisége, korán félbeszakadt művészi pályája „átpolitizálódott”. A szegedi iparoscsalád szívesen rajzolgató, festegető lányát a népies stílusú Tóth-Molnár Ferenc festőművész tanítgatta az ábrázolásra, s szerettette meg vele a képzőművészetet annyira, hogy később mindenféle nehézségek ellenére annak az útján akarjon járni. 1902-ben szülei támogatásával sikerült elmennie pár hónapra tanulni a nagybányai művésztelepre. A naturalizmusból kiinduló, természetsugallatos vonalvezetésű és színskálájú nagybányai festőiskolában Réti István és Ferenczy Károly tanítványa lehetett, ami meghatározó hatással volt munkásságára. Visszavágyott, ám visszamenni csak 1906-ban tudott a nagybányai iskolába, rövid időre. A korabeli fiatal művészekhez hasonlóan az ő álma is Párizs, a „modern művészetek forrása” lett. Igyekezett ösztöndíjat szerezni, szegedi tárlatán képeit eladni, hogy oda eljuthasson, ott tanuljon, dolgozzon.
Vágya teljesült, egy ideig az Academie de Chemiere-re járhatott, részelhetett a lobogó párizsi művészvilágból. Hazatérte után „kenyérkeresetül” festőiskolát nyitott Szegeden, majd 1913-ban újabb városi ösztöndíjat elnyervén ismét Párizsba, illetve Olaszországba mehetett tanulmányútra. Művészvilága kiteljesedett, ám itthon újra nehezen tudott megélni, s a Tisza-parti városból édesanyjával egy sándorfalvi kis házba költöztek. Zárkózottsága miatt – ami minden bizonnyal összefüggésben volt aktív munkásmozgalmi tevékenységével – igazán barátságos kapcsolatai nem alakultak ki a sándorfalvi emberekkel. Hamarosan Szatymazra költözött, művészi pályája 1919-ben halálával megszakadt. Művei magángyűjteményekben, valamint a szegedi múzeumban maradtak meg.A Szegeden 1960-ban megrendezett emlékkiállítását elemző műítészek szerint sajátos hatások voltak jellemzők művészetében. A korai szakaszában festett dekoratív szemléletű csendéletein reménykedései és kétségei „köszönnek vissza”, majd a nagybányai iskola, később pedig a posztimpresszionisták hatása érhető tetten képein, s néhol a direkt politizálás.