Körös-torok
Érték bemutatása:
A mai Körös-torkolatot 1855-1864 között alakították ki. Egy 1830-as évekből származó térképen még jóval fentebb van a torkolat, egy 1881-ből származó dokumentumon pedig a mai Várközzel szemben mutatja a torkolatot, viszont az a folyóág már egy elgyengült ága a Körösnek, hiszen az új, város alatti mesterséges torkolat ekkor már működött, aminek kialakítása azért volt célszerű, mert a korábbi tiszai és körösi vízemelkedések mindig árvízzel fenyegették a várost. A folyó vizét hatszáz méteres csatornával vezették a mai torkolatba, melyen 1988-ig rév működött.
A Körös vize lassúbb, színe a fűzfa levelére hasonlít, homokot nem hoz. A Tisza vize gyorsabb, szintje naponta változik, jelentős mennyiségű hordalékot szállít, melyet a Körös beömlő vizének lassító hatása miatt a torkolat feletti részen lerak, ezért keletkezett a Tisza jobb partján a több száz méter hosszú homokpad, mely tengerpartra emlékeztet. Alacsony vízálláskor kitűnő strandolási terület, a gyerekek is kedvükre építhetnek, csepegtethetnek homokvárat, s ezt kiegészítik a kulturális programok is. Az 1960-as évektől kezdődtek meg az üdülőépítések az árterület magasabb részén, mára már országszerte ismert üdülőterületté nőtte ki magát, mely a fiatalok körében népszerű az azonos nevű fesztiváljáról is.
Erdei Ferenc író szerint: „…ilyen szép partja sehol sincs a Tiszának, s ezt nem alkalmi költői túlzás mondatja velem, hanem gondos összehasonlító tanulmány. Ennek a hajóútnak egyértelmű eredménye, hogy a csongrádi Körös-toroknak ítéltük a pálmát az összes tiszai partfürdő közül. Külön érdekessége, hogy az ősi belvárosi házak zegzugai között vezet ki ide a szép hajlású, jól megépített és gondozott út. Lombos, ártéri fák alatt tágasan terül el a gyepes-fövenyes partfürdő, s szép, modern üdülő-tanyázó épületek sora áll már itt.”
Járás: Csongrádi járás
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: CsongrádIrányítószám: 6640Érték szakterülte kategória: Természet