Kendertermesztés és -feldolgozás hagyománya Csongrád megyében
Érték bemutatása:
Csongrád megyében a kendertermesztésnek és feldolgozásnak több 100 éves hagyománya van, az iparszerű feldolgozás is több évszázadra nyúlik vissza. Az akkori időkben 5-6 ezer hektáron termesztett növényt az 1860-1880-as években alapított, fejlett technológiával működő üzemek dolgozták fel, közülük a legnagyobb, a szegedi Bakay Nándor-féle kenderfonó a nemzeti könnyűipar büszkesége, fellegvára volt egykoron. Csongrád Megye a kiegyezést követően vált Magyarország és Közép-Kelet-Európa kenderiparának központjává, miután két nagyobb (illetve két kisebb) gyárat is alapítottak Szegeden, több Csongrád megyei telephellyel, többek között Nagylakkal, Szegvárral, Algyővel, Hódmezővásárhellyel. Bakay Nándor apja kötélverő műhelyét fejlesztette az 1870-es évek elején Szeged első nagyipari létesítményévé, 1877-ben gyárát gőzüzeművé alakította át, innentől eredezteti magát a kenderfonógyár.
Az árvíz idején romba dőlt gyárat már 1881-től a korábbinál korszerűbb gépekkel és nagyobb kapacitással működtették, majd egy 1892-es tűzvészt követően főként állami támogatásokkal építették újra. A Délvidéken komoly kendertermő területek voltak még a ’70-es és ’80-as években is, innen szállítottak be Szeged, Nagylak és Szegvár feldolgozó üzemeibe. A kender magja nem csupán állateledelként volt elfogadott, Közép-Európában számos helyen olajat sajtoltak belőle, amiből egyes vidékeken kendervajat állítottak elő. A kenderfonókban pedig az áztatókban kiáztatott rostokból a mezőgazdaságban használt kötözőt, kötelet, a rostból ruházatot és háztartási textíliákat készítettek.
Érték indoklása:
A mezőgazdasági és ipari hagyományok fontos kultúrnövénye volt az ipari kender, amely nemcsak nagyipari, hanem a háztáji gazdaságok fontos, elterjedt növénye volt a Dél-Alföldön, azon belül is Csongrád megyében. A Csongrád Megyei Önkormányzat 2014-től kiemelten foglalkozik az ipari kender termesztésének, feldolgozásának Csongrád megyei koordinációjával, szem előtt tartva a hagyományokat és az öko-tudatosságot. A kulturális alapú gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében elnevezésű, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által indított kezdeményezés, amelynek a Csongrád Megyei Önkormányzat elkötelezett híve, a tradicionális kendertermesztést és a népi kézművességen alapuló gazdaságfejlesztést támogatja, amelynek feladata a hagyományok és a kender növény köré felépíthető társadalmi és gazdasági potenciál újbóli felépítése és megmentése a jövő generációi számára. Azonban nemcsak a gazdasági, hanem a hagyományos paraszti életformában kialakult kulturális, néprajzi, közösségépítő szerepe miatt is indokolt lenne a kendertermesztés és feldolgozás hagyományának Csongrád megyei értéktárba történő felvétele.Járás: Makói járás
Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma: 9/2018.(XI.30.)CsMÉB hat.A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Csongrád Megyei Értéktár
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Nagylak, Szegvár, AlgyőIrányítószám: 6933Érték szakterülte kategória: Agrár
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): http://nski.hu/20170317a-kenderfoldtol-a-kenderhazig-tanacskozas-algyon-az-ipari-noveny-jovojerol.html http://nski.hu/konferencia-az-ipari-kender-termeles-megujitasarol-a-karpat-medenceben.html www.karpatkender.hu http://nski.hu/kulturalis-alapu-gazdasagfejlesztes-a-karpat-medenceben1.html https://szegedma.hu/2016/02/lenduletet-adhat-a-regio-gazdasaganak-a-csongrad-megyei-kenderprogram-fotok http://www.kenderhaz.hu/2014/02/a-kender-lehet-csongrad-megye-kitoresi-pontja/