Kendergyár kémény

Érték bemutatása:

A trianoni békeszerződés következtében két Nagylak jött létre, az egyik a régi Románia területén és másik a Magyarországon, amelyhez a Kendergyár is tartozott. A Dél-Alföldi régióban nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek. A kender- és len-áztatógyárat 1903-ban alapították, a kendergyár kéménye 70 méterre magasodik a település fölé, a kémény teteje erős szélben akár 1 métert is kilenghet. A gyárban eleinte Bács megyei svábok dolgoztak.
A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a len-telep átesett Romániába, és a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a len-telepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része.