Dömötör István, a falu fényképészének munkássága

Érték bemutatása:

1917-ben született, népiskolába Könyár községben járt, majd középiskolai tanulmányait a Makói Reálgimnáziumban végezte. 1933-ban Makón szerződött le, mint fényképész ipari tanuló, itt is szabadult fel. Makón, Hódmezővásárhelyen, majd Budapesten volt segéd. Mesterlevele keltezése: 1941. április 25. Apátfalvára 1941-ben költözött és itt dolgozott, mint fényképész kisiparos 1964-ig. Apátfalván megalakította az első öntevékeny színjátszó csoportot, melynek oszlopos tagja volt. Barátaival megalakította a nagysikerű Lulu zenekart, melynek dobosa volt. Művelődési ház vezetőjeként a fényképész mestersége mellett – nyugdíjba vonulásáig, 1978-ig a munkáján keresztül lendítette elő a falu kulturális életét. Igazgatása alatt se szeri, se száma a rendezvényeknek: a színjátszó előadásoknak, a budapesti, a szegedi és békéscsabai színházak előadásainak, neves művészek fellépéseinek. 1969-ben a mozi megnyitásával a Filmszínházat is ő vezette. Humora, mindenkihez alkalmazkodni tudó természete időst, fiatalt a művelődési házba vonzott, kit „dolgozni”, kit „szórakozni”.
Minden, általa szervezett rendezvény sikeres volt. Munkája elismeréseként 1964-ben Miniszteri Dicséretben részesült, 1969-ben a Kiváló Társadalmi Munka ezüst fokozatát és 1970-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta.
Emberi tulajdonságát a szolgálatkészség, az embertársain való segíteni akarás jellemezte. Közéleti tevékenysége, szervezőkészsége miatt felettesei, beosztottjai, de a lakosság is tisztelte, szerette. A fényképészetet soha nem hagyta abba. A falu eseményeit megörökítette, de lelkének a művészi fotózás volt az igazi kikapcsolódás. Pecsétje is volt, melyen a „Dömötör István fényképészeti műterme és amatőr laboratóriuma Apátfalva” szöveg volt olvasható. Festményeiről sem feledkezhetünk meg. Lakása minden zeg-zuga művészi szépérzékéről, hajlamáról tanúskodott. Sok színt hozott Apátfalva kulturális életébe. 1978-ig, nyugalomba vonulásáig sem fáradt el, nem égett ki. Az utolsó napokig lankadatlan energiával végezte munkáját. Nyugdíjba vonulása után több időt tudott szentelni a méhészkedésnek is, amit haláláig nagy energiával végzett.

Érték indoklása:

Dömötör István sokat tett a falu kulturális életének fellendítéséért, a Művelődési házban sokféle szakkört, programot szervezett, összefogta a falu közösségét. Fotóin keresztül „tovább él” Apátfalván. Az értéktári munkát is megszínesítik, segítik a kort dokumentáló fotói. Minden eseményen ott volt, ami a faluban történt. Sport, épület, néprajz, személyek, családok, torták, mindenről vannak fotói, amiket ma is örömmel tudnak használni.