Csongrádi Zenebarátok Kórusának munkássága

Érték bemutatása:

Magyarországon a felnőtt lakosság körében a világi karéneklés első nyomaival az 1840-es évektől találkozunk. A magyar kóruskultúra Bartók és Kodály munkássága nyomán virágzott és teljesedett ki, és hamarosan az egész zenei élet számottevő tényezője lett. A csongrádi kórusmozgalom is sok évtizedes múltra tekint vissza. Az első világi kórus a városban az 1950-es években alakult. Tagjai életkorban, foglalkozásban, zenei előképzettségben heterogén összetételt mutattak, de egy közös volt bennük: a zene, a dal szeretete, a közös éneklés örömének keresése. 25-30 nő, 20-22 férfi alkotta a vegyes kart, melynek karnagya Galli János volt. A kórus működésének anyagi hátterét a helyi ÁFÉSZ biztosította. A kórus gyakran szerepelt országos dalos találkozókon és rendezett is ilyen eseményt Csongrádon, pl. 1962-ben „Tiszai dallamok” címmel, hét meghívott kórussal együtt kórushangversenyt szerveztek.
A szövetkezeti dalos ünnepek szerepét az újjáéledt Éneklő Ifjúság mozgalom váltotta fel Csongrádon. Az Éneklő Ifjúság mozgalom a közös éneklés élményének megszerettetése és széles körben való elterjesztése céljából indult. Az 1920-as évek végén a Kodály Zoltán köré tömörült énekpedagógusok kezdeményezték, s azt is feladatuknak érezték, hogy elfogadtassák az iskolákkal Kodály modern zenepedagógiai elveit. 1978-at követően, az Éneklő Ifjúság hivatalos közleményben deklarált felújítása nyomán Csongrádon is új lendületet kapott a kórusmozgalom. Az Ének-Zenei Általános Iskola létrejöttével a kórusmozgalom gyermekkarokkal bővült. A zeneiskolából „kiöregedett” fiatalok kórus iránti igényét az 1981-től működő Pedagógus Énekkar, majd a később férfiakkal kiegészült Csongrádi városi Kamarakórus elégítette ki. Karnagyaik Kocsis Istvánné és Kováts Attila voltak.
A jelenlegi felállásban a Csongrádi Zenebarátok Kórusa 1996 óta énekel. Kezdetben női karként, majd 2 év múlva vegyes karként. Létszámuk változó, jelenleg 45 fő. A kórus széles repertoárral rendelkezik, reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus, modern, egyházi és világi műveket, magyar népdalfeldolgozásokat énekel. Önálló, az egész estét betöltő egyházi és világi koncert megtartására is elegendő kórusművet ismernek és énekelnek magas színvonalon. Számos könnyűzenei feldolgozás is színesíti műsorukat. A kórus nem titkolt célja a hallgatóság szórakoztatása mellett a magyar szerzők műveinek itthon és külföldön történő népszerűsítése. Megalakulásuk óta karnagyok voltak: Kocsis Istvánné ,Kováts Attila és Muladi József. Jelenlegi karnagyok: Varga Zsuzsanna és Túri Attiláné Galli Márta.
A kórus a közös éneklés és az együttlét örömén túl Csongrád város zenei életének gazdagításához is hozzájárul. Szervezője és házigazdája a 2 évente megrendezett Csongrádi kórustalálkozónak. Számos bel és külföldi fesztiválon, versenyen megérdemelt szakmai és közönség sikerrel vett részt. Csongrád városában rendszeres résztvevői, fellépői a társadalmi ünnepségeknek, kulturális eseményeknek. Legutóbb a Múzeumok éjszakái eseménysorozat egyik csongrádi, a Belvárosi templomot bemutató rendezvényén adtak koncertet, a hallgatóság nagy gyönyörűségére. A hazai fellépéseken túl rendszeresen szerveznek külföldi fellépéseket is. A kórus járt már Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, többször Erdélyben, 2 alkalommal Olaszországban.
A külföldi utak legemlékezetesebbike is Olaszországhoz fűződik, amikor 2010. november 15-én Rómában, a Vatikánban Liszt Ferenc Esztergomi miséjének vatikáni változatának ősbemutatóját énekelhette a Szent Péter Bazilikában, s énekelhettek a pápa audienciáján is. A legutóbbi minősítő hangversenyen a Csongrádi Zenebarátok Kórusa 2015-ben Egerben „Kiemelt Arany” minősítést kapott. Csongrád Város Képviselő Testülete 2010. augusztusában Közművelődési Díjat adományozott a kórusnak. A kórus Csongrád Városi Zenebarátok Egyesülete néven, közhasznú egyesületi formában működik.