Csongrádi Szent Rókus templom

Érték bemutatása:

A belsőváros (halászfalu) műemlék jelentőségű területén látható az 1722-ben épült barokk stílusú Szent Rókus templom. A helyén először az 1542-es török megszállás előtt néhány évtizeddel épülhetett keresztény templom, amely a 17. században, a hódoltság idején dzsámiként szolgált. A török kiűzése után, 1704-ben Dvornikovich Mihály váci püspök visszaállította a régóta szünetelő plébániát.
Az első plébánost egy nádból készült, Szent István tiszteletére emelt kápolna várta. Ezt 1706-ban lerombolták, s helyére fából készült, zsindelytetős, kőoszlopos templomocskát emeltek, a mai Szent Rókus tér 4. sz. ház udvarán. Ez az épület 1709-ben leégett. A mai templom épületének egy része katonai raktár volt, 1722-ben alakították át templomnak. 1784-ben, amikor elbontották a mai Kossuth Lajos Általános Iskola helyén álló Szent Rókus kápolnát, a kápolna oltárképét a belsővárosi templomnak adták és így lett ez a Szent Rókus templom.
A mai templom belsejében megtekinthető Szent Rókust ábrázoló oltárképet Körvey György festette 1869-ben. A szentély olajfestménye Mária mennybemenetelét idézi. Két mellékoltár helyezkedik el a hajóban, az egyiket gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta faragott családi címerrel, a másik Szent Anna oltára.
1947-ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi emberek életét mutatják be. Az egyiken halászokat, kubikosokat Máriával és a Nagyboldogasszony templommal, a másikon Jézust látható, a Szent Rókus-templom előtt fiatalokkal, aratókkal. Orgonája 1926-ban felszerelt Angster típusú. Tornyának alapjait 1808-ban rakták le, szentélyét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték. A templom előtt álló barokk szobor Máriát ábrázolja halott fiával. Napjainkban a barokk templom szintén Szent Rókusról elnevezett téren áll.