Csányi tanya

Érték bemutatása:

A századelőn Szűcs Imre gazda tulajdona, tőle, a családjával Szeged-Baktóban élő Etel lánya, Frank Jánosné örökölte. Frankné Etel a tanyát kiadta egy házatlan szegény paraszt családnak, aki feliből munkálta a tanyához tartozó két hold földet. 1912-ben Így kerültek a tanyába Szőke Erzsébet szülei. Az apa Ádokhegyben volt szőlőhegyi csősz Lányát 1927-ben vette feleségül Csányi Antal szeged-felsőtanyai szegényparaszt. A fiatal házaspár 1936-ban, bankkölcsönnel megvásárolta a tanyát és a két hold tanyaföldet. Vályogfalú, nyeregtetős, szelemengerendás tetőszerkezetű, nádtetős épület. A ház elején oszlopokon nyugvó, cseréptetős eresz látható, amely 1912-ben már megvolt.

Beosztása: nagyház–pitvar–kisház–kamra. A pitvarban fönnmaradt a nyitott kéményű tüzelőberendezés. A közelmúltban már kevés parasztházban találtuk meg a pitvar hátulsófalába mélyített bolthajtást. A nagyházban (tisztaszobában) és a kisházban (lakószobában) is padkás sárkemence van. A kisházbeli kemence mellé az1920-as években vályogból rakott tűzhelyet készítettek. A kisházban a közelmúltig megőrizték a hagyományos jellegű sarkos szobaelrendezést. Csányi Antal és felesége elhunytával a tanya Budapesten élő unokájuk tulajdonába kerül

Érték indoklása:

„Különösképp a Törmörkény István által megörökített néhány holdas - célszörű szögény embörök – életterének egyedülálló kövülete. Hasonló a pusztaszeri emlékparkba telepített alsótanyaihoz, de nála szegényesebb, és korunkhoz közelebbi életmódot tükröz.