Csanádi-puszták

Érték bemutatása:

A Nemzeti Park 1989-ben védetté nyilvánított Csanádi puszták részterülete jelenleg Makó, Tótkomlós, Ambrózfalva, Nagyér, Csanádpalota és Királyhegyes határában, összesen 4057 hektáron terül el. A terület vegetációja és a tájtörténeti kutatások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Csanádi puszták esetében a XIX. század második felében végrehajtott vízszabályozási munkálatok nem változtatták meg lényegesen az időszakosan vízzel borított területek nagyságát, és nem ennek hatására alakultak ki a terület szikesei, hanem azok már a holocén bükkfázisának szikeseivel folytonos kapcsolatban állnak, ún. elsődleges, ősi szikesek.
A Csanádi puszták három részből áll, a legészakibb, egyben legszárazabb és legszikesebb pusztafolt a Kopáncsi-puszta. Jól fejlett padkás szikeseket, szikereket találunk itt. A puszta legjelentősebb botanikai értéke a több százezres tőszámú, védett őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), mely ürmös gyepben Magyarországon csak a Dél-Tiszántúlon fordul elő.