Cibere leves

Érték bemutatása:

Az ortodox vallás legnagyobb ünnepe a húsvét. Kiemelkedő fontosságát erősíti az a tény is, hogy míg a karácsonyt a csanádi görögkeletiek egy napon ünneplik a katolikusokkal, a húsvétnál megmaradt az eltérő naptárhasználatból adódó időeltolódás.
Az ünnepet nagyböjt előzte meg. Az idősebbek még most is betartják a szigorú előírásokat. Ebben az időben csak olajjal főztek és speciális ételeket készítettek. Elterjedt és kedvelt böjti eledelnek számított a korpacibere. Egy nagy hordóba vagy hosszú nyakú agyagfazékba tettek búzakorpát és vizet, majd azt a kemence mellé helyezték. Meleg hatására néhány nap alatt az egész erjedésnek indult. Általában két edényben készítették el a ciberét, néhány nap különbséggel, mert amíg az egyiket ették, a másik felforrt. Ha ezt a folyadékot megszűrték, főzhettek bele akármilyen levestésztát. Különböző alakú tésztát vágtak bele: cérnametéltet, kockatésztát, de raktak bele egy olyan speciális alakra vágott laskát, amit a magyarcsanádi románok „arechinse”-nek hívtak. (A magyarok ezt az ételt ugyanakkor ciberének nevezték.)

Román családoknál a korpa erjesztésén kívül használtak még aszalt (szárított) almát és szilvát. Ezt is böjti ételnek készítették, előbb megszárították a gyümölcsöt, majd az aszalt darabokat megfőzték vízben. Tálalása tetszés szerint cukrozva történt. (A böjti ciberét tüdőbetegeknek is ajánlották, hogy elősegítse gyógyulásukat.) Az emberek az ételek elkészítéséhez nélkülözhetetlen olajat napraforgóból vagy tökmagból nyerték és helyben, illetve a szomszédos faluban sajtolták.