Belovai Péter honvéd vívómester életműve

Érték bemutatása:

Belovai Péter honvéd vívómester (Algyő, 1912. február 28. – Hódmezővásárhely, 1962. december 23. Édesapja Belovai József az I. világháborúban elesett, édesanyja Szabó Erzsébet volt. Algyőn született és nevelkedett bátyjával Józseffel és öccsével Sándorral. Négy elemit és négy polgári iskolát végzett, majd a veszprémi katonaiskolában folytatta tanulmányait. Ösztöndíjat kapott jó tanulmányi eredményéért és ezt hazaküldte fiatalabb öccsének, Sándornak a taníttatására. Szegedi szolgálati helyén fölfigyeltek sport iránti fogékonyságára és sportos alkatára, ezért sportoktatói tanfolyamra küldték. 1935–36-ban végezte a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetet. Ez indította el vívómesteri pályafutását. Ezután visszakerült Jutasra, itt kezdte edzői pályafutását, ott lakott feleségével Ménesi Irénnel (1915–1999) és kislányukkal Csillával (1943). A veszprémi katonai ideje alatt vitte a katonákat síelni Romániába, a Kárpátokban a Gyergyói Havasokban siklottak a hóban félmeztelen, lebarnulva, napszemüveggel. 1942-ben megkapta a Kis Honvéd Sportügyességi jelvényt. 1943-ban okirati dicsérő elismerést kapott a vezérkari főnöktől. 1945-ben alakulatával Németországig hátrált, ahol amerikai hadifogságba esett. Itt felajánlották neki, hogy a háború után kiviszik edzőnek Amerikába családjával együtt, de ő – felesége veszekedése dacára – vissza akart menni Vásárhelyre. Szabadulása után szívbetegsége ellenére gyalog tért haza Münchenből. 1954-ben a Vörös Meteor SC-ben tanította a hódmezővásárhelyi vívókat. A II. világháború vége nyugatra sodorta. Belovai Péter innen visszakerülve, „mint a Horthy-hadsereg sporttiszt-helyettese” megkapta a bélyeget. Végleg Hódmezővásárhelyen telepedett le, Patzauer Aladár szeszkereskedő alkalmazta, mivel annak fiát vívni tanította. Belovai sportfelkészültségére jellemző volt, hogy a vívás három fegyvernemén kívül még teniszt, tornát és úszást is oktatott a strandon, így a vásárhelyi sportközéletben jelentős szerepet kapott. 1949-től, a Patzauer kereskedés államosítása után, a Szent István téri Szeszipari Vállalat vette át az égetett szeszek terjesztését, ahol főkönyvelőként dolgozott tovább. Emberfeletti munkabírása volt. Utóbb már Makóra és Szegedre is átjárt vívást tanítani. A nyári szünetben, amikor a Lánygimnázium tornaterme bezárt, a munkahelyén, egy raktárban oktatta tovább legjobb tanítványait. Minden edzésen öltönyben végezte fáradságos munkáját. Végül a vívás maradt számára a legkedvesebb, amelyben rendkívüli eredményeket ért el. Ő nevelte dr. Tóth Gézáné Juhász Katalin olimpiai- és világbajnok tőrvívót, Gyuricza József világbajnok tőrvívót, Szabó Éva tőrvívó válogatott kerettagot, Kormány Lajos országos vidéki kardbajnokot és más kiválóságokat. Vidéki edző ebben az időben ennél többre nem vihette. Az OTSH által adományozott mesteredzői kitüntetést még átvette. 1962-ben egy makói edzésről tért haza, amikor túlhajtott szíve a vonaton hazafelé megállt. Csongrád megyei vívófelügyelői előléptetését már csak posztumusz kapta meg.

Érték indoklása:

Belovai Péter hódmezővásárhelyi vívómester és m. kir. főtörzsőrmester életműve olyan kiemelkedő értéke a magyar vívásnak és világbajnokokat nevelő sportteljesítmény, amelyet méltán lehet a felnövekvő generációk számára példaképül állítani. Belovai Péter azon kevesek közé tartozott, aki jeles értékelést kapott Borsody Lászlótól, minden idők legnagyobb magyar kardvívó mesterétől. Ő nem csupán egy edző volt, hanem vívómester, és nemcsak vívást oktatott, hanem közösséget is épített. A tanítványai egyben a családtagjai is voltak.