Bekai-halom

Érték bemutatása:

Magyarcsanád-Bökény határában fekszik a Bekai-halom, amely a Körös–Maros Nemzeti Park tájképi és történelmi szempontból kitüntetett pontja. A titokzatos halom löszgyepe botanikai ritkaságok, és a közelében lévő Maros árvízvédelmi töltésének a halom közelében lévő szakasza egy fokozottan védett állatfaj otthona. A meghatározás szerint a „kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalmok általában 2–10 méter magas, 20–50 méter átmérőjű, félgömb alakú képződmények.

A Kárpát-medencében egykor számuk több tízezer lehetett, mára néhány ezer maradt belőlük, és ezeknek is csak töredéke őrizte meg eredeti méretét és növényzetét. Sok kunhalom az intenzív mezőgazdaság, az útépítések és az illegális kitermelések miatt mára szinte teljesen eltűnt. A Bekai-halom a Maros árterülete magas partján, egy elnyúló hát délnyugati végén áll. A néphagyomány szerint itt, a Bökény és Királyhegyes között elterülő síkon nagy csata volt a magyarok és a „török-tatárok” között, a csata végén a halottakat lovaikkal és fegyvereikkel együtt a halomba temették.