Bartók Béla 1906-os népdalgyűjtése Csongrád megye mai területén

Érték bemutatása:

„Már az 1800-as években felfigyeltek a népzenekutatók az Alföld gazdag népi hagyományaira, de a dallamot és szöveget egyaránt felölelő országos gyűjtés kezdete inkább a múlt század kezdetére esik. A gyűjtés megindítói: Vikár Béla (1859-1945) tanár, etnográfus, műfordító, Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, etnográfus és Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész . (1881. március 25. Torontál vármegyei Nagyszentmiklóson, -1945. 09.26.USA). Ők mindhárman megfordultak többször is Szegeden és a környékén.” „Bartók Béla a magyar népdallal 25 éves kora táján kezdett behatóbban foglalkozni. Egyik korai gyűjtőútján1906-ban Csongrád és Csanád megyébe is eljutott.
Ezen a gyűjtőúton útitársa Balázs Béla író és filmesztéta, Bartók későbbi szerzőtársa volt, aki 1910-ben már megírta az egyetlen Bartók opera, ,,A kékszakállú herceg vára” szövegkönyvét (librettóját). Balázs Béla egyébként is Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi köréhez tartozott. Bartók Béla és Balázs Béla közvetítője a gyűjtőúton Ocskay Kornél, a Szegedi Városi Színház operaénekese volt, akinek Gyula nevű bátyja Apátfalván volt kántor. Az ottani gazdakörben kántáltatta Bartók az összetoborzott dalosokat. Végül is Bartók a tíz nap alatt hat helységben 141 dallamot gyűjtött össze. Ezután ezeket, mint a későbbi gyűjtéseit is a budapesti Nemzeti Múzeumban helyezte el.

Érték indoklása:

A hat településen gyűjtött dalok népdalkincsünk részei. Szerencse, hogy Bartók felfigyelt rájuk és lejegyezte őket. Sajnos nem fonográffelvételek készültek, hanem Bartók saját kezével jegyezte le a kottát és a szöveget, amely tovább növeli értéküket.