Bartók Béla 1906-os apátfalvi népdalgyűjtése

Érték bemutatása:

„Már az 1800-as években felfigyeltek a népzenekutatók az Alföld gazdag népi hagyományaira, de a dallamot és szöveget egyaránt figyelemre méltó országos gyűjtés kezdete inkább a múlt század kezdetére esik. A gyűjtés megindítói: Vikár Béla (1859-1945) tanár, etnográfus, műfordító, Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, etnográfus és Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész . (1881. március 25. Torontál vármegyei Nagyszentmiklóson, -1945. 09.26.USA). Ők mindhárman megfordultak többször is Szegeden és a környékén.” (Nagygyörgy Zoltán: A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson). „Bartók Béla a magyar népdallal 25 éves kora táján kezdett behatóbban foglalkozni. Egyik korai gyűjtőútján1906-ban Apátfalvára is eljutott, ahol szeptember1-én (a dalok kottáin kézírással VIII. hó van írva) 26 népdalt gyűjtött (más források 28-29 népdalról írnak.) Az apátfalvi gyűjtőúton útitársa Balázs Béla író és filmesztéta,Bartók későbbi szerzőtársa volt, aki 1910-benmár megírta az egyetlen Bartók opera ,, A kékszakállú herceg vára” szövegkönyvét (librettóját).
Balázs Béla egyébként is Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi köréhez tartozott. Bartók Béla és Balázs Béla Apátfalván a r.k. plébánia mellett lévő, akkori kántorlakban Ocskay Gyula r.k.főkántor vendégei voltak. Közvetítőjük Ocskay Kornél akkoriban a Szegedi Városi Színház operaénekese volt. (Mindezt az idős és már betegeskedő Ocskay Gyula főkántor úrtól tudtam meg, aki jó időben szívesen üldögélt a lakása előtti padon és a járókelőkkel elbeszélgetett.
Többek között velem is, mint ismerős diákgyerekkel. Ez a 30-as évek közepén történt.) Az 1930-as években még emlékeztek néhányan Apátfalván Bartók Bélának arra a népdalgyűjtésére, ami 1906-ban a községi nagykocsmában (a mai Pacsirta utcában) Apátfalva egykori Vásárterén történt.” (Szigeti György : „Pátfalvai Rákóczi utcába…) „Bartók szeptember 1-én már Apátfalvára ment gyűjteni, ahova viszont Ocskay Kornél (1885-1963) operaénekes kísérte el, ugyanis ott volt kántor a Gyula bátyja. Az ottani gazdakörben kántáltatta Bartók az összetoborzott dalosokat. Csanádapácán viszont még Gyuláról jövet megállhatott gyűjteni. Végül is Bartók a tíz nap alatt ekkor a hat helységben 141 dallamot gyűjtött össze, melyből 25 a horgosi jelzetű. Ezután ezeket, mint a későbbi gyűjtéseit is a budapesti Nemzeti Múzeumban helyezte el.
A B C F összesen Szeged 3 30 16 – 49 Horgos 4 25 9 2 40 Szentes 4 4 6 5 19 Csongrád 1 – 4 – 5 Apátfalva 1 15 10 – 26 Csanádapáca – 2 – – 2 Összesen: 13 76 45 7 141 (Nagygyörgy Zoltán: A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson) A (régi stílusú dal), B (új stílusú dal),C (vegyes stílusú), F (egyéb). Bartók a Magyar népdal című könyvében ezek közül három apátfalvit le is közölt. Ez mind a három „B” (új) stílusú volt: 77., Bíró Marcsa libája 78., A rátóti legények 91., Kiöntött a Tisza a partjára (Apátfalva) Csanád megye. „Bartók ,,A magyar népdal” című 1924-ben megjelent alapvető, azóta klasszikusnak számító művében példaként közöl három Apátfalván lejegyzett dalt, a következőket:
,,Bíró Marcsa libája…” – Apátfalván sokáig nagyon népszerűvolt ,,Bazsa Mári libája …” kezdősorral; ,,Kiöntött a Tisza a partjára…” és az ,,A csanádi legények…” kezdetűt. Ez utóbbiban nyilván a magyarcsanádi legényekről énekelt Bartók Bélának az apátfalvi énekes csipkelődő tréfás szöveggel. Az 1906. szeptember 1-én Bartók Béla által lejegyzett 26 dal közül háromnak a változata is megtalálható a kis gyűjteményünkben: ,,Esik eső Zsombolyáról fúj a szél…” (6. sz.), „Csörög börög a vasajtó…” -ennek az első versszaka a mi gyűjteményünkben így kezdődik: „ Nyújtsd be anyám nyújtsd be, nyújtsd be karjaidat…” (23sz.) és a ,,Tisza partján elaludtam…” – nálunk: ,,Tisza szélin elaludtam…” (30. sz.). (Nagygyörgy Zoltán: A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson)
A lejegyzett dalok kezdősorai: 1.Tisza szélén elaludtam 2. Csörög-börög a vasajtó 3.Lányok, lányok mit csináltok? 4.Ács Kalári kapujában lámpa ég 5.Édesanyám,ha meguntál tartani 6.Arra kérem főkapitány uramat 7.Bíró Marcsa libája 8.A rátóti legények 9.Kiöntött a Tisza a partjára 10.Hajós bácsi mit mondanék magának? 11.Falkám közül megdöglött egy marha 12.Teremtéskor az úristen meghagyta (Fölbíró úr adjon Isten jó napot) 13.Nem füstöl a szögedi gyár kéménye (Az alföldi kukorica de sárga) 14.Most akartam rúzsás kendőt 15.Jaj Istenem hol fogok én meghalni 16.Pátfalvaiközségháza de magos 17.Esik eső Zsombolyáról fúj a szél 18.Bús napjaim, ha elkezdem számolni 19.Látod-e babám 20.Ha bemegyek… 21.Verje meg az Isten 22. Azt gondolod büdös cigány(Füttyöngetve megy a gőzős) 23.Hallottátok-e Kisteleken mi történt? 24.Azért adtam száz forintot 25.Rongyos csárda 26.Azért, hogy a szitarosta 27.Virágszál, virágszál 28.Most jöttem én Gyuláról

Érték indoklása:

Az Apátfalván gyűjtött dalok a megyei népdalkincs részei. Szerencse, hogy Bartók felfigyelt rájuk és lejegyezte őket. Sajnos nem fonográffelvételek készültek, hanem Bartók saját kezével jegyezte le a kottát és a szöveget. Fontosnak tartom, hogy ezek a népdalok ne menjenek feledésbe, és mindenki tudja, a régi Csanád megyéből is lettek dalok gyűjtve.