Skip to main content

Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás

Érték bemutatása:

Apátfalván az újkori megtelepedéskor (1760) igen racionális telekhasználat alakult ki. Akkoriban minden telkes jobbágy két fajta szántóterülettel rendelkezett: ugarfölddel és szállásfölddel. Mivel az ugarföldek közel voltak a faluhoz és ott kis parcellák feküdtek, gyalog is könnyen megközelíthetők voltak a falusi háztól. Tanyát kizárólag a szálláson emeltek, ez messzebb feküdt a falutól, és műveléséhez több idő kellett. 1783-ban már létezett a négy tanyai út, és állt már 80 tanya is. Apátfalva határában 1951-ben 426 tanyát tartottak nyilván. Jelentős részük lakott volt, és a négy tanyadűlőben épült: Belez dűlő, Orvos dűlő, Nagyút (Dori) dűlő, Tóth Laci dűlő, Kardos dűlő. Az apátfalvi határ más részein is épültek tanyák, ám kevesebb. Mind 400 öles dűlők. 1977-ben 116 lakatlan és 50 lakott tanyát jegyeztek fel. Apátfalva határában kisgazda tanyák épültek. A község lakosságának általában tanyai birtok mellett a faluban is volt háza. A tanyák a falubeli házakhoz hasonlóan készültek.
A falu határában lévő földterületek igen jó minőségűek, növénytermesztésre alkalmasak voltak, így az évszázadok során egyre több parlagon heverő területet művelés alá fogtak. A tanyán élők napjaikat földműveléssel töltötték el. Napkeltével ők is keltek, egész nap dolgoztak, napnyugtával pihentek le. A paraszti földművelés igen megerőltető, fáradságos munka volt, csak egészséges emberek bírták egész nap a cipekedést, a kapálást, a kukoricatörést. Minden családtagnak jutott munka bőven, és a kisebb gyerekeket is bevonták. Régen gépek alig voltak, később lettek, de pénz kellett a megvételükhöz és az üzemeltetésükhöz. Az apátfalviak köztudottan nagyon takarékos, már-már fösvény emberek voltak.
A tanyákon lakók a falutól viszonylag messze, több kilométerre voltak, a kapcsolattartás a faluban élőkkel csak heti 1-2 személyes látogatásra korlátozódott. A tanyáról mentek be a faluba. Ilyenkor ejtették meg a bevásárlást, a rokonok meglátogatását is, a megtermelt javak cseréjét. Ezt befolyásolta az időjárás, a szántóföldi munka mennyisége, az állatok ellése. Így a tanyasi életforma minden tekintetben az önellátásra ösztönözte az embereket. Az évtizedek alatt Királyhegyes, Kövegy és Apátfalva határában, főleg a Langó kápolna környékén szabályos tanyasorok alakultak ki.

Érték indoklása:

Az önellátó tanyasi gazdálkodás olyan magas fokú környezettudatos életmód, amely alig termel hulladékot, mindent a természetes anyagokból épít, és használat, elkopás után oda juttatja vissza. A jószágok természetes közegükben élnek, van helyük az élethez. A tanyasi ember nem díszállatokat tart, hanem haszonállatokat, ami neki hasznot hoz, segíti, helyette munkát végez. A tanyasi ember ismerte a természet (növények, állatok életének) törvényeit, azokat betartott, nem pusztította, így magát és állatait egészséges táplálékkal tudta ellátni. Ez az életmód mindig alkalmazkodott a domborzati viszonyokhoz, (hegyes, sík vidék) és az évszakok változásaihoz. A munka és a táplálkozás is évszakonként más és más volt.

Járás: Makói járás

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Apátfalvi Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Apátfalva

Irányítószám: 6931

Érték szakterülte kategória: Egészség

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): Szigeti György: Fejezetek Apátfalva néprajzából I. Anyagi kultúra Tóth Ferenc: Apátfalva Száz magyar falu könyvesháza Vargáné Antal Ilona: Egy apátfalvi asszony visszaemlékezései Marosvidék füzetek Makó 2009. Vargáné Nagyfalusi Ilona : Múltunk szőtte örökség Bíbic könyvek sorozat

Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás 1kép
Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás 2kép
Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás 3kép
Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás 4kép
X