Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás

Érték bemutatása:

Apátfalván az újkori megtelepedéskor (1760) igen racionális telekhasználat alakult ki. Akkoriban minden telkes jobbágy két fajta szántóterülettel rendelkezett: ugarfölddel és szállásfölddel. Mivel az ugarföldek közel voltak a faluhoz és ott kis parcellák feküdtek, gyalog is könnyen megközelíthetők voltak a falusi háztól. Tanyát kizárólag a szálláson emeltek, ez messzebb feküdt a falutól, és műveléséhez több idő kellett. 1783-ban már létezett a négy tanyai út, és állt már 80 tanya is. Apátfalva határában 1951-ben 426 tanyát tartottak nyilván. Jelentős részük lakott volt, és a négy tanyadűlőben épült: Belez dűlő, Orvos dűlő, Nagyút (Dori) dűlő, Tóth Laci dűlő, Kardos dűlő. Az apátfalvi határ más részein is épültek tanyák, ám kevesebb. Mind 400 öles dűlők. 1977-ben 116 lakatlan és 50 lakott tanyát jegyeztek fel. Apátfalva határában kisgazda tanyák épültek. A község lakosságának általában tanyai birtok mellett a faluban is volt háza. A tanyák a falubeli házakhoz hasonlóan készültek.
A falu határában lévő földterületek igen jó minőségűek, növénytermesztésre alkalmasak voltak, így az évszázadok során egyre több parlagon heverő területet művelés alá fogtak. A tanyán élők napjaikat földműveléssel töltötték el. Napkeltével ők is keltek, egész nap dolgoztak, napnyugtával pihentek le. A paraszti földművelés igen megerőltető, fáradságos munka volt, csak egészséges emberek bírták egész nap a cipekedést, a kapálást, a kukoricatörést. Minden családtagnak jutott munka bőven, és a kisebb gyerekeket is bevonták. Régen gépek alig voltak, később lettek, de pénz kellett a megvételükhöz és az üzemeltetésükhöz. Az apátfalviak köztudottan nagyon takarékos, már-már fösvény emberek voltak.
A tanyákon lakók a falutól viszonylag messze, több kilométerre voltak, a kapcsolattartás a faluban élőkkel csak heti 1-2 személyes látogatásra korlátozódott. A tanyáról mentek be a faluba. Ilyenkor ejtették meg a bevásárlást, a rokonok meglátogatását is, a megtermelt javak cseréjét. Ezt befolyásolta az időjárás, a szántóföldi munka mennyisége, az állatok ellése. Így a tanyasi életforma minden tekintetben az önellátásra ösztönözte az embereket. Az évtizedek alatt Királyhegyes, Kövegy és Apátfalva határában, főleg a Langó kápolna környékén szabályos tanyasorok alakultak ki.

Érték indoklása:

Az önellátó tanyasi gazdálkodás olyan magas fokú környezettudatos életmód, amely alig termel hulladékot, mindent a természetes anyagokból épít, és használat, elkopás után oda juttatja vissza. A jószágok természetes közegükben élnek, van helyük az élethez. A tanyasi ember nem díszállatokat tart, hanem haszonállatokat, ami neki hasznot hoz, segíti, helyette munkát végez. A tanyasi ember ismerte a természet (növények, állatok életének) törvényeit, azokat betartott, nem pusztította, így magát és állatait egészséges táplálékkal tudta ellátni. Ez az életmód mindig alkalmazkodott a domborzati viszonyokhoz, (hegyes, sík vidék) és az évszakok változásaihoz. A munka és a táplálkozás is évszakonként más és más volt.